Page 139 [139]
138 e Eltűnt falusi világok
alakuló osztályai és rétegei bizonytalanná teszik, és azt , gazdasági, társadal¬
mi, életformabeli és kulturális értékmérők határozzák meg, és fogják össze.”’”
(A „kulturälis ertekmeröket” az elsö etnogräfusnemzedekek falvakban gyüj¬
tő tagjai is szem előtt tartották.) Molnár Mária, ahogy már említettem, Pierre
Bourdieu , státus" és , pozíció" fogalmait használja fel. Státusjegyek (a föld¬
birtok nagysága, a termelés módja), továbbá rendies és polgári pozíciójegyek
(például az öröklött vagy a szerzett föld értéke, a fogyasztás) alapján alkot bo¬
nyolult rétegmodellt, amelybe a falusi társadalom egésze beilleszthető, és se¬
gítségével a paraszti polgárosodás és a kispolgárosodás is értelmezhető."
Lajos Árpád több évtizedes, még az 1930-as években kezdett terepmunka
és a helyiek alapos megismerése után készítette el egy Gömör megyei kuria¬
lista település, Szuhafő társadalomrajzát. A rétegződést nem a birtokstruktú¬
ra és a vagyoni helyzet határozza meg, és a külső szemlélő számára a falu lakói
ugyanazt a paraszti benyomást keltik." A , nemeseket" és a , partiakat" a te¬
lepülésrend, a személyes kapcsolatok (a gesztusok, a kommunikáció), a cse¬
lekvéseik és az ambícióik azonosítják, illetve különböztetik meg egymástól.
(A ,paraszt" elnevezést nem használják.) Kölcsönösen elfogadott jelentése van
még a keresztneveknek is, és a csoportidentifikáció hagyománnyá váló sza¬
bályait, például a házassági endogámiát megszegők ellen verbális vagy valós
szankciókat alkalmaznak. (,, Te, ha beszélsz avval a nemzetgyalázó Bartók Ra¬
fussal, mondd meg neki, hogy ne tanálkozzék velem, mert im szembekö¬
pöm.”)?”
A településeken folytatott gyüjtömunka, példaul a csaladi és a rokoni kö¬
telékek megfigyelése a múlt - írott forrásokat felhasználó — vizsgalataval egé¬
szült ki. 1985-ben etnográfusok és történészek népes csoportja kezdte meg
a Közép-Tisza-vidék: a Heves, Tiszasüly, Tiszaszentimre, Polgár és Leninváros
határolta terület kutatását. Tiszaörs 1992-ben, alapításának hétszázadik évfor¬
dulójára , rendelt" ünnepi kötetet, a Társadalom című fejezetét Szabó László
írta meg. Ferdinand Tönnies és Fél Edit nyomán különbséget tesz közösség és
társadalom között, és úgy gondolja, az előbbi , személyes kapcsolatokon nyug¬
vó rendszere" hosszú idő alatt alakult ki. Éppen ezt, a közösséggé alakulást
mutatja be a szerző: a betelepedők és a törzsökös népesség közötti házasságok
dinamikáját, a tanúk és a keresztszülők kiválasztását, valamint a rokoni, a mű¬
#7 Szabó I. 1972. I. 14.
3955 Molnár M. 2000. 516-531.
59 Lajos À. 1979. 17, 40, 56. (A kézirat 1955-ben készült el.) A kötet előszavában Tálasi István
az etnográfia kultúrafogalmának megfelelő , kulturális rétegződés" kifejezést használja.
Peter Burke szintén a kulturális rétegződésről ír, ami a hazai társadalomtörténet-írás fo¬
galmi apparátusában is megjelent. Lajos Á. 1979. 5, Burke, P. 1991. 40, Kövér Gy. 2003.
35-44.