Page 138 [138]
A rétegződés emlékezete ¢ 137
viselkedésformákat határoz meg számukra. A kategorizációban ezenkívül
a mult hagyománykért tovább élő tapasztalata is szerepet játszik. , A társas
emlékezet - folytatja a gondolatmenetét Tárkány Szűcs — összegyűjti a múlt
társas emlékeit. Az elődök tapasztalatai társas hagyományokhoz juttatják az
utódokat, és ezeknek az egyének tulajdonába jutásán túl, életükben is érvény¬
re kell jutniuk."
A fiatal etnográfus bizonyára nem ismerte a társadalmi reprezentáció durk¬
heimi vagy a kollektív emlékezet halbwachsi fogalmát, a közösség éles szemű
megfigyelése alapján és a falusiakkal beszélgetve következtetett az elődök ta¬
pasztalatainak jelenlétére, valamint a társadalmi csoportok konstituatív jel¬
legére.
A II. világháború után a történeti néprajz képviselői, a történészekhez ha¬
sonlóan, a mechanikusan megalkotott birtok- vagy üzemméretekhez rendel¬
ték a paraszti kategóriákat. Az etnográfiában az 1940-es évek végén a tiszai¬
gari kutatás , érvényesítette elsőként a társadalmi rétegek szerinti megkülön¬
böztetest” - szöl Pogány Mária értékelése, és az elkészült kéziratokban, majd
az évtizedekkel később megjelent kötetben a , kis-, közép- és gazdagparasz¬
tok", a , törpe-, kis- és középbirtokos paraszti üzemek ", a földnélküli , szegény¬
parasztok", a , mezőgazdasági proletariátus" vagy a , mezővárosi zsírospa¬
rasztság" és a , falusi tőkés osztály" változatos, az osztályharc tézisét is adap¬
táló terminológiájával találkozunk (az utóbbiak a , dolgozó parasztok
elnyomorodasat” okozzak).’”*
Ezek a kötelezően használt terminusok idővel eltűntek a néprajzi szöve¬
gekből, a paraszti rétegek a priori feltételezése azonban az életmódra irányu¬
ló gyűjtések rendezőelve maradt. Egyetlen példát említve, Szűcs Judit azt írja,
hogy a birtok- és a tulajdonviszonyok szerinti rétegződés , a táplálkozásban
is eltéréseket hozott létre", ? majd egy , szegényparasztot" idéz, aki nyomban
,cáfolja" a földtulajdon klasszifikációs szerepét, és a csoporttudatot is relati¬
vizálja: , Gazdák? Száz hold, ötven hold. Hát mán akinek tíz holdja volt, az
gazdának érezte magát."
A parasztság munkamegosztás szerinti meghatározása és birtoknagyság
szerinti differenciálása a történetírásban és az etnográfiában sem volt alterna¬
tíva nélküli. Szabó István szerint a , paraszt" fogalmát a tőkés korszakban ki¬
53 Tárkány Szűcs E. 1944. 42.
34 Kardos L. 1997. 7, 112-114, 118.
»5 Az etnogräfus Szentesen, ahol a gyüjtömunkät vegezte, az 1-10 holdas birtokkal rendel¬
kezöket „kisparasztnak”, a 10-50 holdasokat „közepparasztnak”, az 50-100 holdasokat
„magygazdänak” nevezi.
#6 Szücs J. 1984/1985. 167-168.