Page 134 [134]
Termelési kultúra, jövedelem, piac — a paraszti emlékezetben ® 133
nyerekedni." A felesleget vagy annak egy részét tehát a szegények ellátására
fordítják, és nem a piacon értékesítik, ez azonban semmi esetre sem altruiz¬
mus, hanem az eladásnál nagyobb haszonnal és a búzakészlet (a presztízsa¬
lap) gyarapodásával járó , nyerészkedés." Ezek a tranzakciók a falu társadalmi
és szociális struktúrájába illeszkednek, és újítják meg nap mint nap azokat.
A zsidó boltos és a szegény ember között a kamat nélküli hitelben vásárlás
a kölcsönösség és az egyenlőség érzetét keltette, ? a gazdák által követelt ter¬
ménykamat viszont (az ingyenmunkával kiegészülve) a szegényekről gondos¬
kodás látszatának fenntartásával, a rendies hierarchiákat és a függőséget fe¬
jezte ki, miközben magas profitot biztosított.
Bár az emlékező konkrét eseteket említ, az interakciókat a múlt általános
gyakorlataként (kollektív tapasztalataként) mutatja be, ami az elváráshorizont¬
tal, a jelenre és a jövőre vonatkozó reménnyel vagy fohásszal kapcsolódik
össze. Ez az interjúkészítés időpontjában, vagyis 1950-ben sem volt más, mint
évtizedekkel korábban: a kenyér saját munkával történő, másokra nem szoru¬
ló biztosítása (attól őrizzen meg a jó isten, hogy még az a világ begyüjjön,
hogy olyan kenyeret együnk, olyan kölcsönbúzából").
ok
A tágan értelmezett termelési kultúra (a hatärhasznälat, a megelhetes, az in¬
novációk, az értékesítés) eltérő elbeszéléseit olvashattuk. Több szövegben egy¬
egy földdarab birtoklása és művelése nemcsak a család folytonosságát, hanem
a közösséghez tartozást szimbolizálta, ezért annak megőrzése generációról
generációra erkölcsi kötelességnek számított." Ezért válhatott a birtokrendbe
beavatkozó határrendezés és tagosítás az idealizált és nosztalgikus múlt, va¬
lamint a jelen közötti szakadékká, vagy , észlelte" úgy egy mezőkövesdi pa¬
rasztember, hogy a földadásvételek a , mai napig" a rokonok között zajlanak.
Ezt a , hagyományőrző" értékrendet, amit az 1970-es évek szociológiai ku¬
tatása a falusi népességnek tulajdonított, ? nem tekinthetjük kizárólagosnak.
Egry Zsigmond, a dévaványai földnélküli szegény ember számára nem fontos
az , ősi" birtokszervezet fenntartása, és a határrendezésnek másfajta jelentést
ad (ő a , földek felszabadulásáról" beszél, és ezután a megélhetés biztosabbá
582 Ez a zsidó uzsorás sztereotípiájával ellentétes.
% Giovanni Levi az ilyen magatartásformát a , merkantilizáció felé haladó társadalom ke¬
gyetlen jótékonyságának" nevezi, ahol a , rang és a presztízs szemben áll a közvetlen
megélhetéssel és a túléléssel." Levi, G. 2001. 138.
384 Nash, M. 1966. 34.
35 Kapitány Á.-Kapitány G. 1983. 26-27.