Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000008/0000

Eltűnt falusi világok. A 20. századi paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Csíki Tamás
Field of science
Történettudomány / History (12970)
Series
Specimina Ethnographica
Type of publication
monográfia
022_000008/0125
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 126 [126]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000008/0125

OCR

Termelési kultúra, jövedelem, piac — a paraszti emlékezetben ® 125 hagyásáról a gazdálkodó emberek együtt döntenek, azaz a közösségi-tapasztalati tudás érvényesül. (Talán nem véletlen: a döntés színtere a település hatalmi centruma, a faluháza.) Azt is megfigyelhetjük, hogy az emlékező elfogadja a kollektív véleményt (, beszélgettek. .., mondták", ,ugarnak hattuk”, , megszántottuk", , bevetettük"), amit annak eredményessége igazol. A szövegben ugyanakkor a ,hagyományos" gazdálkodás kollektív tudáskészlete (az ugar hagyása), valamint az egyéni újítás lehetősége (a kettős ekék használata) nem egymás ellentéteként, hanem egymást kiegészítve van jelen. A mintakövetés figyelhető meg a következő elbeszélésekben is. A tardi parasztember fiatalkorában fagerendelyű ekével szánt, a Vidacs eke és a vetőgép a falusi tekintélyek, az , uraság" és a pap, valamint a gazdálkodásával minden bizonnyal szintén elismerést szerző zsidó birtokos kezdeményezésére terjed el, és az ő tudásuk a közösség értékeként internalizálódik.""? Tiszaigaron pedig a földművelést korszerűsítő technológia (a 16 soros vetdgép) és az üjito személye a hagyomány részévé válik. A , PIAC" NARRATÍVÁI A családi és a piaci gazdaságok modellje, valamint a piac ökonómiai szemlélete az egyének közötti adásvételek és az egyéb gazdasági kapcsolatok, valamint az ezeket szabályozó kulturális és társadalmi normák megismerését nehezítette. Más szóval az a centrisztikus látásmód, amely a falusi termelést és az értékesítést a prekapitalista gazdaságból a piaci kapitalizmusba való lassú és ellentmondásos átmenet alapján kívánta értelmezni, megválaszolatlanul hagyta, hogy a tranzakciókat a szokások és a hagyományok, illetve az egyéni érdekek hogyan befolyásolták. Vajon az emlékezet elárul erről valamit? Alan Macfarlane sokat vitatott teóriájában a föld áruvá válása és szabad adásvétele az individualizáció és a kapitalizmus ismérve, ami a kommercializálódó angol vidéki társadalmat, valamint a kontinens paraszti társadalmait megkülönböztette, ahol a föld a családon belül öröklődött." Az első interjú 1948-ban Tápén, a második 1952-ben Mezőkövesden készült. „A föld eladását itt szégyellik, mert azt mutatja, hogy melyik család milyen szorgalmas volt. Amelyik iparkodott a szüleit elősegíteni, az gyarapodott. Amelyik hátrányára volt a szüleinek, kénytelen volt eladni. Adás-vételekre szerződést csináltak már ötven évvel ezelőtt is. A föld akkor olyan kapós volt, hogy nem kellett 363 V6, Sabean, D. 1987. 212. %4 Macfarlane, A. 1993, kritikajara Levi, G. 2001. 124-125.

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2670 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.16 MB
Permalink to jpg
022_000008/0125.jpg
Permalink to ocr
022_000008/0125.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu