Seite 122 [122]
Termelési kultúra, jövedelem, piac — a paraszti emlékezetben ® 121
mód, a szorgalmas munka, valamint a független léthelyzet csalädi érték (,mun¬
kára nevelődtünk..., olyan birtokkal rendelkeztünk, ami egész éven át állandó
munkát" kíván), Györgyi Lajos mégis kulturális távolságot teremt önmaga és
az előző generációk között. Az elődök ugyanis megelégedtek az élelmezés és
a ruházkodás elemi igényeinek kielégítésével, valamint a földbirtok gyarapí¬
tásával és a szemre tetszetős állatállománnyal, amit a , tőkés versenyt" nélkü¬
re"
löző , külterjes gazdálkodás" biztosított. Ez azonos a , paraszti" életformával,
amitől a narratíva fokozatosan elhatárolódik? (, nálunk, parasztoknál gépe¬
sített háztartásról még nem is beszélhettünk, az utazások kényelme a mainak
még csak nyomába sem ért. Ami igény volt akkor, különösen a tanyákon lakó
parasztok nagy átlagánál, ez kimerült abban, hogy legyen mit enni, olyan ru¬
hánk legyen, hogy ne fázzunk...").
A memoáríró a gazdasági válság éveiben önállósodik, amit egy tudatos és
kiszámítható családi stratégiaként ábrázol. A katonai szolgálat letöltése után,
1931-ben (huszonhárom éves korában) veszi feleségül menyasszonyát, és kap
tizenhárom hold bérföldet szüleitől, állatokkal (két ló, egy tehén, egy anyako¬
ca és hízó), valamint gazdasági felszerelésekkel együtt. Felesége egyes lány,
aki szintén tizenhárom holdat kap, és mivel leendő , lakásunk már tető alatt
ni gazdaságát, ahol sorozatos megaláztatások érik. Városi házából kiköltöztetik (kamrá¬
jában húzza meg magát), és mivel helyben nem kap munkát, az Országos Sertéstenyész¬
tő Vállalat dunakeszi telepének segédmunkása, később telepvezetője lesz. 1956-ban újra
Orosházán találjuk: a kertészet, majd a helyi termelőszövetkezet dolgozója, de 1963-ban
ismét költözni kényszerül. Budakeszin kertészeti munkás, és itt megy nyugdíjba 1971-ben.
A kéziratból az Agrártörténeti Szemle közölt az 1930-as évek gazdálkodására, valamint
az orosházi kisgazdák 1936-os dunántúli kirándulására vonatkozó részleteket. Néprajzi
Múzeum, EA 15992/I-V, Gunst P. 2000. 201-268, Gunst P. 2001. 221-238. Györgyiről Bárdos
Zs. 2005. 54-56.
35 Ennek ritualizált kezdőpontjáról is olvashatunk. Tanyájuk Orosházától kb. 11 kilométerre
feküdt, ezért a téli gazdasági tanfolyamokon nem tudott részt venni, a tanfolyamok anya¬
gát összefoglaló könyvet viszont megszerezte (Gazdálkodjunk korszerűen). , Többször elol¬
vastam, és tizenhat évesen azt írtam a címlapjára: $Ez a könyv a tudás előmozdítója.x
A könyv olvasása közben jöttem rá, hogy a szüleim gazdálkodása elmaradt a kor köve¬
telményeitől." A környezetében azonban az olvasásnak semmilyen presztízse sem volt:
ha a tanyán lakók közül valaki , fáradtság árán is olvasta a könyvet, elismerés helyett el¬
marasztalás volt az osztályrésze, mondván, saz nem szeret dolgozni, csak a könyvet bújja."
Ezekkel az értékrendbeli különbségekkel indokolja Györgyi Lajos iskoláztatásának
alakulását. Apja 4 elemi elvégzése után, a tanyára érkező fiatal tanító rábeszélésére, pol¬
gári iskolába íratta (bizonyos alapműveltség és kultúrszint elérése volt a cél"), egy év
múlva azonban befejezi a tanulást. Szülei ugyanis úgy ítélték meg, hogy a , paraszti életben
jól meg fogom állni a helyem, és mint legidősebb fiú, már sokat tudtam segíteni." Népraj¬
zi Múzeum, EA 15992/I-V.