Page 119 [119]
118 e Eltűnt falusi világok
Többnyire burgonyát termeltem sokat, meg oszt állatokat tartottam. Búzára én
nem sokat adtam. Ebből a tíz hold földből szoktam egy hold burgonyát vetni és abba
vót úgy, hogy 150-170 zsák burgonyát fölszedtünk egy esztendőben. Nekünk oszt
abból kevés kellett. Ugye, mi kellett volna megenni? Esetleg az apraját megették
a disznók, a többit meg behordtam kocsival Esztergomba. Úgyhogy háromszoros
árat, négyszeres árat kaptam, mint hogyha búzával lett volna bevetve a főd. Sokkal
többet hozott. A főd többi részében vót egy kevés búza, hogy szalma legyen, aztán
takarmány. Lucerna, lóhere. Búzát olyan két és fél holdat vetettem, többet nem.
A többi takarmánynövény volt inkább. Hát persze, felosztódott az azér. Lucerna
volt, tavaszinak is köllött egy kis árpát ugyi, legalább egy fél holdat vagy egy holdat,
árpának is, aztán lucerna is vót egy hold, vagy, vagy kettő ugye, lóhere is egy kicsi
és csalamádénak. Takarmányrépát termesztettünk az állatoknak télire. Meghát
a krumplinak is ugye valami kellett. Fölosztódott az azér. Konyhakerti növényeket
meg itthon termeltek a kertben, ami így köllött. A feleségem el szeret bíbelődni még
most is. De most is annyit termel, hogy eladja."
Az etnográfus, ugyancsak az adatközlő visszaemlékezése alapján, a család
múltjának néhány mozzanatát is feljegyezte. Vékony István apja két és fél hol¬
dat örökölt, amit felesége hozományával és vásárlásokkal tíz és fél holdra növel.
István öröksége, mivel négyen vannak testvérek, ugyancsak két és fél hold,
amit ő is házassága, valamint földvétel révén egészít ki hat holdra. Ehhez to¬
vábbi négy holdat bérel, állatállománya pedig, miként apjának és nagyapjá¬
nak, két ló, egy tehén, két-három növendék marha és hat-tizenkét sertés.°”
A számadatok alapján a családi gazdálkodás reprodukciója ismétlődik ge¬
nerációról generációra, a narratívából azonban a termelés részleteit és a gazda
gondolkodásmódját is megismerhetjük. A kenyérgabonát nem tartja fontosnak
(arra ,én nem sokat adtam"), az inkább a szénát biztosítja, és a vetésszerkezet
kalkulációjában is az állatok takarmányozása az elsődleges. A búza helyett
burgonyát termel, amit a piacon lényegesen kedvezőbb áron értékesít.
Vékony István kb. tíz holdon gazdálkodott, és áruja, amit évtizedekkel ké¬
sőbb is precízen számon tart, nem több 150-170 zsák burgonyánál és egy-két
növendékállatnál. Gazdasága éves beosztását mégis gondosan eltervezi és
a nagyobb készpénz-bevétellel (jövedelemmel) kalkulál (, háromszoros árat,
négyszeres árat kaptam, mint hogyha búzával lett volna bevetve a főd"). A ter¬
melés optimalizálására törekszik (, sokkal többet hozott"), ami kockázattal jár,
39 Vékony István (sz. Vámosmikola). A Szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Adat¬
tára 4897-03, Szabó I.-Szabó L. 1977. 465.
350 A Szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára 4897-03, Szabó 1.-Szabö L. 1977.
462.