Page 115 [115]
114 e Eltűnt falusi világok
között, a polgári földtulajdon kialakulását a határrészek, földdarabok és a tu¬
lajdonjog legendás eredete, illetve a birtokbavétel történetei helyettesítik." Az
adatközlő komádi családokkal népesíti be a település határát, akiket éppúgy
a hagyomány őrzött meg, mint a határhasználat és a termelés mozzanatait: az
egykori vízzel borított és mocsaras szántók és kaszálók speciális megmunká¬
lását, egy-egy kimagasló és a faluban presztízst adó terméseredményt (, mond¬
ták is, na a Seprenyieknek 70 mázsa búza termett"), valamint a falu közössé¬
gére , hagyott" Esterházy-birtok , szétosztását." Ennek szintén nem a jogi ak¬
tusa, hanem az informális mozzanatai: a gazdák egyéni érdekeinek és
befolyásának az érvényesülése maradt meg a hagyományban, és ez az ,,elhun¬
cutkodás" az adatközlő számára nem különösebben visszatetsző.
A kommunikatív emlékezet adja tehát a parasztember tudását (időhori¬
zontja 3-4 nemzedéknyi idő, 80-100 év), érdemes azonban a múlt temporalizá¬
cióját is megfigyelnünk. A Hati szigetet a , nagyvíz idején" vették birtokba, de
a lokális kronológia is szerepet kap a fontosabb események datálásában. 1850
körül még nincs búzakenyér, az 1890-1891-es gazdasági évben az egyik család
kimagasló termést ér él, a legelőt 1905-ben törik fel. Az 1860-as években a ten¬
gerit még szórtan vetik, a pergető két évtizeddel később terjed el. Lehetséges,
hogy az időmeghatározás a szituációból: az , adatközlői" szerepfelfogásból
eredt, és az emlékezést írásos feljegyzések is , segíthették." A narráció egy
pontján azonban a múlt és a személyes idő azonossá válik (,, 1893-94-ben csak
úgy vetettünk, hogy egy darabon víz volt"), az emlékező ezáltal önmagát
a hagyomány szereplőjévé és alakítójává teszi.
A GAZDÁLKODÁS STRATÉGIÁI
A paraszti gazdálkodás vizsgálata a hazai agrártörténet-írásban a családi gaz¬
daság csajanovi modelljére épült (a paraszti birtokok önellátóak, melyekben
a piaci részvétel legfeljebb kényszerű vagy járulékos szerepű), és nem volt ez
"1 Osváth Pál, sárréti csendbiztos és helytörténész az 1870-es évek közepén Hathi pusztáról,
mint a 16. században önálló faluról talált feljegyzést. Osváth P. 1996 (1875). 272.
32 Az 1863-as úrbéri egyezség szerint Esterházy Pál az uradalmi legelőt és más vízmentesített
területeket (13500 hold kivételével) a komádi volt úrbéres lakosságnak engedte át, akik
ezért 20 év alatt 20 ezer forintot kötelesek fizetni. Osváth Pál, aki feltehetően Tisza Kálmán
híve volt, úgy tudja, hogy a , hercegi háznak jutott birtokot Tisza Kálmán és társai vették
meg, kik közül Tisza Kálmán azon az okon, mert Komádi város az ő közvetítésével óhaj¬
tott a birtokhoz jutni, a vétel után mindjárt felhívta a lakosságot, hogy a vett birtokból
annyit enged nekiek át, amennyit meg bírnak venni, és 1868-ban 2580 hold földet 60 frt¬
jával csakugyan meg is vettek." Osváth P. 1996 (1875). 274.
38 Az adatközlő ekkor kétéves.