Page 114 [114]
Termelési kultúra, jövedelem, piac — a paraszti emlékezetben + 113
nyos határhasználat , bilincseként",? hanem az egyéneknek biztonságot adó
összefogásként és közösségi élményként jelenik meg.
A hiányként megélt múlt sajátos emlékezeti-narratív formáját figyelhetjük
meg. Nincsenek ebben konkrét alakok, földrajzi terek vagy művelési módok,
ehelyett különféle hangok, dallamok és mozgalmas képek , keltik életre" a ha¬
tárt, egy pittoreszk falurajz tárul elénk, amit a Svetlana Boym által reflexívnek
nevezett nosztalgia ural. A munka ünnepi alkalommá válik, és mindez a ha¬
gyományt kulturális emlékezetté avatja, s a közösség ősi múltját teremti meg.
Ennek aztán a tagosítás vet véget, ami egy értékvesztett világ kezdetét jelenti."
Molnár Balázs 1951-ben visszatért szülőfalujába, Komádiba, és folytatta egy
évtizede abbahagyott gyűjtőmunkáját. Ezúttal másokat kérdezett, akik a falu¬
határ másfajta történetét alkották meg:
1850 kériil nem volt még buzakenyér. Csak a Hati szigeten termett egy kis búza.
Hati sziget Hati Mihály dédnagyapjáé volt. Pógár József kivitt egy buzakenyeret
meg egy darab szalonnát, azért vette meg Hati szigetet, 60 kataszteri hold földet.
Hati mar a nagyviz idején belegazolt a vízbe, és kicölöpölte birtokának határát.
Rávéste bicskával a nevit, az az ő fődje vót. Majd mikor tagosítottak, csak akkor
csinálták meg a jegyzőkönyvet. Ezenkívül csak Gombosnak, Gargya unokájának
vót ott 3 hold fődje. Gargya Mártonfiéknak adta a fődet, 1 mázsa búzáért és évi
kitartásért, de Gargya csak egy évig élt... Sepernyi András és Márton a mai B.
Nagy tanya környékén együtt gazdálkodtak, azoknak termett a legtöbb búzájok,
1890-91-ben kb. 70 mázsa búza. Mondták is, na a Sepernyieknek 70 mázsa búza
termett. . . Ha valakinek több szik esett, parcellázáskor az oszt több fődet kapott. Rös
Károlynak jutott 22 hold. Nem ér az 2 holdat sem. 1905-ben törték fel... A múlt
század hatvanas éveiben a tengerit is elszórták, mint a búzát, csak ritkábban. Az¬
után jött divatba a pergető, a nyolcvanas évekbe. 1893-94-ben csak úgy vetettünk,
hogy egy darabon víz volt, azután poronty. Csak a porontyra tudtunk vetni, a po¬
rontyokon termett valami, közbe kaszáló volt... A határ nagyobb része herceg Es¬
terházy Miklósé volt, és Móricz Pálnak volt még nagyobb darab földje a határból.
Móricz Pál a herceg ügyvédje volt. Móricz Pál és a herceg is a falu közösségének
hagyták a földet, de a gazdák elhuncutkodták és maguk között osztották szét."
A szövegben a földek birtokbavételének, a határrendezésnek, valamint a gaz¬
dálkodás emlékezete figyelhető meg. A földek jobbágyi vagy földesúri erede¬
te és a jobbágyfelszabadítás sem jelenik meg a múlt számon tartott eseményei
38 Wellmann I. 1961. 346-350.
39 Boym, S. 2001. 49-50, Assman, J. 1999. 57-59.
“0 Vasari Gyula (sz. 1891. Komádi). Néprajzi Múzeum, EA 2616.