Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000008/0000

Eltűnt falusi világok. A 20. századi paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Csíki Tamás
Field of science
Történettudomány / History (12970)
Series
Specimina Ethnographica
Type of publication
monográfia
022_000008/0109
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 110 [110]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000008/0109

OCR

Termelési kultúra, jövedelem, piac — a paraszti emlékezetben " 109 szer, vetésforgó, bakhátas szántás stb.) a parasztiként számon tartott termelés fogalmaiként vették át, és az adatközlők által mondottakat eszerint értelmezték.8 A történeti szemlélet azonban a II. világháború utáni évtizedekben sem vált kizárólagossá. A terepmunka településekhez, tájakhoz vagy régiókhoz kötődött, ami egy-egy termelési körzet, például a gyulai zöldségtermelő kultúra és a zöldségkertészek (gazdálkodó családok) jelenbe érő történetének, valamint az általuk megélt léthelyzetek bemutatásához vezetett. Vagy az 1970es évek közepén indult tanyakutatás a hazai , agrárgazdaság, a szociológia, a néprajz, valamint az agrártörténet-írás szempontjait és módszertani eredményeit" kívánta érvényesíteni. Több évtized távlatából bizonyára nem lehet (az adatközlők nem tudták) az egykori gazdálkodás sokszínűségét, gazdag tapasztalati világát felidézni, a folyton változó nyelv sem alkalmas erre. Különösen akkor, ha az etnográfusok a beszélgetőpartnereiknek a tudományos koncepciókhoz igazodó, eldöntendő vagy kiegészítendő kérdéseket tettek fel. (Például Használtak-e a századfordulón faekét? Mikor volt a tagosítás?) Készültek azonban olyan interjúk is, amelyek alkalmasak lehetnek annak szemléltetésére, hogy a szereplők miként emlékeztek egykori természeti környezetükre, a határ használatára, az egyéni és a közösségi gazdasági magatartásokra vagy cselekvésekre, s ennek milyen jelentéseket adtak. A HATÁRHASZNÁLAT EMLÉKEI Az etnográfusok generációról generációra nagy figyelmet fordítottak a művelési rendszerek és a határhasználat vizsgálatára. Molnár Balázs a Magyarságtudományi Intézet támogatásával 1940-ben szülőfalujában, a Bihar megyei Komádiban végzett terepmunkát. 38 Az 1950-es és az 1960-as években jellemzővé vált a , feudalizmus" és a , kapitalizmus" terminusok használata, ami ugyancsak a falusi életvilág kívülről történő, normatív értékeléséhez vezetett: , A megkérdezett parasztok között jó egynehány akadt, aki a hagyományos kézitechnikákat, a feudális termelés technológiáját nemegyszer indokolatlanul magasra értékelte, és úgy nyilatkozott, mintha a faeke, a cséphadaró és a lovasnyomtatás a mezőgazdaság fejlődésének, a rentábilis termelés történetének soha utol nem érhető aranykorát fémjelezné." Hoffmann T. 1963. 296-297. 39 Kósa L. 1967. 495-511, Kósa L. 1980. 399-424. A megjelent tanulmánykötet szerzői Hofer Tamás, Rácz István, Szabad György, Orosz István, Für Lajos, Balogh István, Csalog Zsolt, Orbán Sándor.

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2670 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.12 MB
Permalink to jpg
022_000008/0109.jpg
Permalink to ocr
022_000008/0109.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu