Page 92 [92]
OCR
A munkavégzés emlékezete + 91 szíves, ha a tésztát összeállította nem-é lesz puha. Az öreg néni bejött, én meg csináltam. Kisodortam. Aztán mondok: — Édesanyám, nem kő nekem az a néni többet ide begyünni! Meggyúrtam, két szép fehér abroszra kisodortam. Bejön az öreg néni, azt mongya: — Kutya ponciusát a gyerekének, kerekes tésztát sodort, férjhez mehet! Az ebédet vittem edénybe, kosárba a fejemen a mezőre. Hazamentem, elmosogattam. Fölmostam a konyhát, szép legyen. Én annak örűtem, ha rend vót... Még a marháknak is attunk enni, meg eltettük a trágyát. Megfejtük a tehenet, elszűrtük a tejet, elvittük a csarnokba. Oda fölőtöztünk egy kicsit, ott már társalogtunk egy kicsit, énekűtük: Alsobiiki janyok, jaj de fessek, mikor a csarnokba tejet visznek! Meg jártam a Görbicz Margit nénihez át varrni tanulni. Ingeket, kék ingeket varrt, eztet egy kicsit elsajátítsam. """ A gazdalány, az anyjával ellentétben, aki a határban dolgozik, a mezei munkákban nem vesz részt, feladata mindenekelőtt a háztartás vezetésének elsajátítása. (Ebben a bejáró idős asszony segíti, aki minden bizonnyal a házi munkák egy részét is átvállalja, és akinek agyámkodásától a lány szabadulni akar.) A narratívában ez reggeltől estig tartó folyamatos tevékenység, melynek néhány mozzanata kötelességként (, meg kellett fejni"), ám semmiképpen sem fáradságos munkaként jelenik meg, s ami a rend és a tisztaság örömét adja („en annak örültem, ha rend vót"). Az elbeszélő értékrendje tehát a folytonos munkára épül, ez azonban nem vált önálló részrendszerré: nem választható el ettől a család szférája, az otthoniasság megteremtése és a közösségi élményt nyújtó szórakozás sem." (A beszélgetések, az éneklés felidézésekor az adatközlő T/1. személyre vált, azaz a kortárs csoportba helyezi önmagát.) A párbeszédekkel és folklórelemekkel dramatizált derűs narrációban megítélésünk szerint az állandó munkálkodás, mint a tétlenség elkerülésének kereszt(y)ényi erénye, valamint a rendszeres agrármunkától mentesülő, kötelességeit a háztartásra és a családra összpontosító életút tapasztalata," a kettő harmonikus összeegyeztetése jelenik meg. Másfajta családi stratégiát és 277 Barki Kálmánné Ábrahám Rozália (sz. 1897. Bük). Tátrai Zs. 1981. 76-77. 78 V6. Kocka, J. 2001. 11. 3 Erdei Ferenc, aki a paraszttársadalomra , boruló mindenható vezető eszmének" a termelőmunkát és a gyermeket tekintette, ezt a parasztság bomlásaként értékelte. A Kalocsa környéki falvakról írja: , A gazdák közt az asszonyok uralkodnak. Régóta emancipálták magukat az asszonyi munka és hivatás köréből. Ők a prófétái az új erkölcsnek. A munkától való menekvésnek ők tudják a legjobb módját: nem fejnek és nem gondozzák a tehenet, és a szántóföldekre is régtől fogva nem járnak már." Erdei F. 1937. 252-255.
