Page 87 [87]
86 e Eltűnt falusi világok
(azt mondták: az jobb állású, azt elveheted"). A második narratíva arra hívja
fel a figyelmet, hogy a falusi kommunikáció, a közvélemény alkotta meg újra
és újra a különböző csoportokat.*”
Fél Edit tiszaigari gyűjtésében a származás, a rokonság és a lokalitás kap¬
csolatának további értelmezéseit olvashatjuk:
, Az Alattyán különálló. Én nem vagyok itthon egy este se, mi itten oly borzasztó¬
an egybetartozunk, hogy minden este együtt vagyunk. Amíg a Fő utcán laktam,
nem mentünk a szomszédba, csak ritkán. De itt mindig megyünk. Csak szomszédok
vagyunk, tegezzük egymást, és aki fiatalabb, te Józsi vagy te Julcsa, varrunk, fonunk,
az emberek meg kártyáznak, oszt segítenek, ha tudnak. Vagy ha beteg valaki, mind¬
nyájan megyünk. Mindennel kisegítjük egymást. Együtt megyünk vásárra, amelyik
befog, az fölveszi a többit. Összeházasodás alattyániak között nincsen. Sokszor
egyvalaki van, aki olvas hangosan, újságot vagy regényt. Alattyánban mindegy,
hogy valaki gazdag vagy szegény, az mind összejár. A faluban vannak nagyralátók,
akik nem mennek el a szegényhez, mert többre tartják magukat. "2
, Alattyán, majdnem testvér az egész utca. Lajos bátyám nem idevaló, 6 a falubu
került ide. Itt jobban megértjük egymást."
, Alattyán az oroszokig különállónak tartotta magát, mintha egy család lett volna.
Mint egytestvér, olyanok voltunk. Ott van az Oláhkút, ha attól lentebbről feljöttek
erre a legények, már megverték őket, és viszont. Nemcsak szegény ember lakik
Alattyánban, birtokosok is vannak közöttünk. Azért mégis kicsit úgy van, hogy
sógorság, rokonok voltunk az egész Alattyánban. "5
Ezekben a narratívákban a területi alapon szerveződő kisközösség ideáltípu¬
sát figyelhetjük meg. A mindennapi interakciók és tevékenységek teremtenek
lokalitást,"é amelyek a szociabilitás , hagyományos" és , modern" formáira
(a fonásra épp úgy, mint az újság- és regényolvasásra), akommunikációra (a te¬
geződésre), a közösségi gondoskodásra (a betegek ellátására), az , idegenekkel"
szembeni védelemre, valamint egymás segítésére terjednek ki (például a vá¬
262 A nemzetség fogalma azonban az ország több régiójában ismeretlen volt. Szabó László
a Zempléni-hegyvidék falvaiban az 1970-es években nem találkozott a használatával, vagy
legfeljebb negatív jelentésű szólásként ismerték: , Rágalmazási szó ez: rossz nemzetség
vagy." , Csak káromkodásban ismerjük: a fene a nemzetségedet!" Szabó L. 1981. 171.
263 Kiss Lajos és felesége. Néprajzi Múzeum, EA 4089.
51 , Harasztiéknál, 11 személy." Néprajzi Múzeum, EA 4089.
6 , Császár Lajosék." Néprajzi Múzeum, EA 4089.
266 Appadurai, A. 2001. 3-5.