Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000008/0000

Eltűnt falusi világok. A 20. századi paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Csíki Tamás
Field of science
Történettudomány / History (12970)
Series
Specimina Ethnographica
Type of publication
monográfia
022_000008/0082
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 83 [83]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000008/0082

OCR

82 e Eltűnt falusi világok emóciók és az anyagi érdekek együtt határozzák meg. A cselekedeteinek jelentést adó individuum tehát nem érthető meg a strukturális és a kulturális tényezők szembeállítása alapján." A történeti antropológiai és az etnológiai családkutatások arra a hermeneutikai problémára is felhívták a figyelmet, hogy a múltbeli és a jelenbeli szereplők érzelmi élete nehezen érthető meg, illetve a kutatóknak annak társadalmilag és kulturálisan szabályozott kifejezéseit, az emocionális , nyelvtan" ködjait kell megfejteniük.”” A születés szokásaira és a gyermekéletre vonatkozó hazai gyűjtések nélkülözték az érzelmek vizsgálatát, a terepmunka módszere, az adatközlők emlékeinek történeti adatként azonosítása erre nem is volt alkalmas. Hofer Tamás 1950-ben viszont egy tiszaigari asszony vallomásszerű monológját jegyezte le: Nekem tizenhét éves a lányom, sokszor ott nézem altába, mikor fekszik, hogy milyen szép, gyönyörködök benne: jaj, te vagy a tükröm, oszt megcsókolom. Én mindegyik gyereket egyformán szeretem, nincs olyan, hogy kedvencem lenne, ha a halál kérne egyet, hogy egyet oda kellene adni, nem tudnék mit adni, inkább befognám a szemem, hogy vigye valamelyiket." A narratíva, anélkül, hogy a lélektan rejtelmeiben próbálnánk eligazodni, a nehezen kifejezhető gondolatok és érzelmek képi-szimbolikus megjelenítése. A tükör az anya és a lánya bensőséges kapcsolatát, a benne gyönyörködés, az azonosság felfedezésének örömét fejezi ki, amihez a halálösztön, az aggódás és talán a magas csecsemő- és gyermekhalandóság szorongató emléke kapcsolódik. A tükör a népi hiedelemvilágban és a folklórban a jelen és a jövő, az evilági és a túlvilági lét közötti átmenetet szimbolizálja, benne a lányok szeretőjének képmása, valamint a halál is láthatóvá válik.2? Élet és halál, e világ és túlvilág, jelen és jövő összetartozása, illetőleg eszámunkra elvont képzetek megszemélyesítése alakítja az elbeszélést (, ha a halál kérné..."), ugyanakkor a tükör tradicionális jelentése szemantikai újítással: önmagát a gyermekeiben kiteljesítő és megőrző anyai érzéssel és talán a lét folytonosságának élményével töltődik fel. 29 Medick, H.-Sabean, D. 1984. 15-16. 20 Medick, H.-Sabean, D. 1984. 17. 251 Néprajzi Múzeum, EA 4092. 22 Pócs É. 1983. 195, 200.

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2670 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.04 MB
Permalink to jpg
022_000008/0082.jpg
Permalink to ocr
022_000008/0082.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu