Page 80 [80]
Család, háztartás, rokonság a paraszti emlékezetben e 79
antropomorf képekkel, továbbá az elhallgatással szemben a nemiségről való
nyilt beszéd örömével?7 és túlzásaival együtt, ezeknek a népi történeteknek
a világát idézi fel.
Születésszabályozás és gyermeknevelés
A gyermekélet kutatását ugyancsak az etnográfia szemléleti és ideológiai pre¬
misszái határozták meg. A néphagyomány folytonosságát vagy , újraéledését"
ugyanis e hagyományba való , belenevelődés" biztosítja, ezért a néprajzosok
feladata agyermekek , népi" nevelésének, azaz a , tanítás, a szoktatás és a kon¬
dicionálás módjának" a feltárása, amivel , parasztságunk a hagyomány 1. őr¬
zését, 2. átadását, 3. átvételét gyakorolja."
A generációról generációra öröklődő hagyományba a mindenkori hatalom
erkölcsi normarendje integrálódott, aminek az egyik állandó eleme a munka¬
ethosz, ezért a terepen megfigyelt és parasztiként azonosított családi szocia¬
lizáció a munkára neveléssel azonosult. Hogy ez miként alakult a falusi világ¬
ra érvényes tudássá, azt az egyik helytörténeti kutató (nyugalmazott posta¬
felügyelő) 1968-ban készített, , személyes emlékeire" épülő írása szemlélteti:
Az 1900-as évek elején ilyen volt a családok erkölcsi normája.?? Mindent a be¬
csületességre tettek fel. A gyermeket úgy nevelték, hogy alkalmazkodni tud¬
jon a szegénységhez, amely nagyritkán engedi meg igényeiknek teljes kielé¬
gítését: csak a becsületesen végzett munka adhat kenyeret és életlehetőséget."
A tärsadalomneprajzi vizsgälatokat - miként Fél Edit írja 1944-ben — az
,etnológiai szempontok" határozták meg, és ő a családokat strukturális, va¬
lamint a családtagok cselekvéseivel azonosított kulturális egységként kívánta
bemutatni. Megfigyeléseit azonban az etnológiától átvett fogalmakkal értel¬
mezte (például patrilinearitás, matrilinearitás), ezért a gyermekek sztereotip
szerepmodellek képviselőivé váltak."
A születés és a hozzá kapcsolódó események (terhesség, gyermekágy, ke¬
resztelés, komaság) hiedelmeinek és szokásainak kutatói az 1970-es években
a születésszabályozásra is figyelmet fordítottak. Kapros Márta Ipoly menti
gyűjtéséből egy volt nagygazda feleségét idézem:
7 Az egyik alkalommal Vajda Mária megjegyzi, hogy beszélgetőpartnere , visszaemlékezés
közben láthatóan beleborzong az orgasztikus élménybe." Vajda M. 1999. 220-221.
Ezeket a gondolatokat Ortutay Gyula fogalmazta meg 1947-ben, akit ugyanebben az évben
választottak meg vallás- és közoktatási miniszternek. Idézi Kresz M. 1949. 53.
29 A vajdasági Topolyán.
0 Zöldy P. 1974. 513-519.
#1 Fe] E. 2001 (1944a). 27, 45-49, 2001 (1948). 109-110.
238