ján ez általános érvényűvé válik (az adatközlő T/1. személyre vált: , nem tőtöt¬
tük mink avval az időt..."), és a jelenre utaló befejező mondatok alapján nem
valószínű, hogy az asszony kiszolgáltatottsága a házasság hosszú évtizedei
alatt bármit változott volna.
Figyelmet érdemel a szexuális élmények nyelvi megformálása, annál in¬
kább, mivel a tiltások és tabusítások miatt nem alakult ki szabályozott nyelv¬
használata. Korábban a gondolatok kifejezését gátló korlátozott nyelvi kódra
láttunk példákat, most viszont a testiség, a szexualitás vaskos és eleven, me¬
taforákkal érzékletessé tett és helyenként csevegden hosszadalmas megjeleni¬
tésével találkozunk. A normatív nyelv számára ismeretlen, durva, sőt meg¬
hökkentő kifejezésekkel (, megleltem rajta a vakrühöt. . .", vagy a pénzért meg¬
szerezhető szexuális aktusra emlékeztető , bírbe adta a farát"), ami mintha
a hivatalos és szabályozott diskurzusok alatti beszédmódként, a nyelvi tekin¬
tély és restrikció nélküli, az ösztönöket szabadjára engedő középkori népi világ
emlékét idézné.
A Bátán készített , interjú" hasonló gondolatokat ébreszt. Az etnográfus
érvelése egyébként a házas termékenységet nemzeti értéknek és kötelező er¬
kölcsi magatartásnak tartó két világháború közötti politikai hatalom érveihez
hasonlít, a kutatás helyszíneinek kiválasztását is ez motiválta: ahagyományo¬
san , születésszabályozó" Sárközben a jómódú parasztok célja , az élet minél
teljesebb kiélvezése", és az egyke a , családélet egészséges fejlődésének. . ., va¬
lamint a régi erkölcsi rend torzulásához" vezetett. Ennek következménye a sze¬
xuális szabatosság, nemcsak a férfiak, hanem a nők által is kezdeményezett
házasságon kívüli nemi kapcsolatok természetessége és közösségi elfogadása,
sőt az , életrevalóság" bizonyítékaként való elismerése.
Én bizonytalan vagyok a , régi erkölcsök" efféle torzulásában, és a parasz¬
tember szavaiból indulok ki. Nem a saját életét idézi fel, az elmondottak nem
kötődnek sem a múlthoz, sem a jelenhez és semmilyen konkrét eseményhez.
A gyakorlat túlzásával (, mindenkinek van szeretője") talán egy életbölcses¬
séget fogalmaz meg: a szexuális öröm, akár a házasságon kívüli, bűn nélküli,
sőt ahogy említi, Isten rendelése szerint való." Tekinthetjük ezt és a debrece¬
ni pap említését az egyházi tiltás és a tekintély nevetségessé tételének (a papok
gyakori szereplői az erotikus népi történeteknek is), ami az obszcenitással, az