Oldal 76 [76]
Család, háztartás, rokonság a paraszti emlékezetben ® 75
szont aligha véletlen, hogy a politikai hatalommal, a keresztény ideológiával
és a középosztály normarendjével, valamint a néprajzi gyűjtések módszerével
szemben egyaránt kritikus Ortutay Gyula, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kol¬
légiumának tagja fogalmazta meg 1935-ben, hogy az etnográfusok nép sze¬
relmi életének és szexualitásának , részletekbe menő" fiziológiai, lelki, szoci¬
ális és történeti vizsgálatától , inmár nem zárkózhatnak el." Ez teszi lehetővé
a szemérmes és szemérmetlen viselkedés paraszti megítélésének, a közössé¬
gi hagyományok és szabályok, illetve a gyakorlat: a , szerelmi és szexuális
érintkezés" közötti konfliktusok, valamint a téma beszédmódját is meghatá¬
rozó , társadalmi és tekintélyi" hierarchiák megismerését." Mindez a koráb¬
biaktól eltérő, , egyéni alkalmazkodást" igénylő gyűjtőmunkát, sőt a konven¬
cióktól megszabaduló tudományfelfogást kíván: , A szemérmes elhallgatás
nem vallana tudományos gondolkodásra" -— szögezi le határozottan a fiatal
folklorista.??
E kutatói program megvalósulásának 1945 után, bár Ortutay szakmai és
politikai karriere magasra ívelt, kevés esélye lehetett. A két világháború kö¬
zötti konzervatív politikai diskurzusban az életerős, ám a nőiséget nélkülöző
parasztasszony a szükséges népszaporulat biztosítójaként jelent meg, majd
az 1940-es évek második felében a nemiség teljes tabusítására került sor.
A , szemérmes elhallgatás" volt jellemező hosszú ideig az adatközlőkre is.
Morvay Judit a mátraaljai falvakról írja, hogy nem csupán az asszonyok, hanem
a patriarchális hatalommal rendelkező idős férfiak is , szégyellték és titkolták
nemi kapcsolatukat a feleségükkel, és az ő vétkükként rótták fel a majd min¬
den évben születő gyerekek sokaságát." Két évtizeddel később, az 1970-es évek
közepén az Ipoly menti falvakban szintén ,,a szexuális élet szégyellni való fel¬
fogása" dominált (Kapros Márta kizárólag asszonyokkal beszélgetett), és csak
hosszadalmas ismeretség után, viszonylag ritkán sikerült saját magukra vo¬
natkoztatni a témát." Ezek a beállítottságok, akommunikáció generációról ge¬
nerációra szabályozó-korlátozó rendje uralta az emlékezetet is: az idős asszo¬
nyok a szexuális felvilágosítás, a nemiségről való beszéd hiányáról, továbbá
a szülést vagy a testet övező tudatlanságról számoltak be. (, Azelőtt nem szól¬
tak vóna egy parázna szót se a lyányok előtt." , Nekem se mondtak semmit,
hát én se mondhattam."y9
27 Ortutay Bronislaw Malinowskira hivatkozik.
28 Ortutay Gy. 1935. 34-41.
29 A női eszmény vagy a női szerepek kifejezés használata azért problematikus, mert mintha
a nyelvhasználat is jelezné, ezek kizárólag a családon belül értelmezhetőek. (, Parasztnők¬
ről" nem, legfeljebb , parasztasszonyokról" szokás beszélni.)
#9 Morvay J. 1981. 47, 149-152, Kapros M. 1986. 103-105.