74 e Eltűnt falusi világok
mek: a költői kérdések és felkiáltások (, Mi élete van az olyannak, akinek nincs
családja"), továbbá kifejezések egész sora a népdalok terminológiáját és han¬
gulatvilágát idézi (világ bujdosója, családi fiszke, kenyír is keserü, hajlikom,
nyoszolyán).
Az öt narratívát összehasonlítva, a mátraaljai asszony esetében a házaso¬
dás a szülői akarat és tekintély következménye, s az emlékezetben élő rítusok
a vőlegény kiválasztásában a rokoni kapcsolatok (és nem a normák) szerepét
jelzik. A borsodgeszti adatközlők (róluk semmit sem tudunk) az 1960-as évek¬
ben a házasságkötést a , földet földdel" elvvel kapcsolják össze, azaz normatív
és sztereotipizált emlékezetét figyelhetjük meg. A balmazújvárosi asszony tu¬
datában a családi norma és a gyakorlat együtt van jelen, , ugyanazt a szubsz¬
tanciát" képviselik, az elbeszélésmód ugyanakkor a múlt folklorizációjára
utal. Az idős férfi a házasságot szintén a népi poézis eszményített világába
helyezi. Az egykori szereplők adnak tehát jelentést a múlt eseményeinek, amit
az etnográfusok és nyomukban a történészek biztos történeti tudásként tar¬
tanak számon.
A szerelmi élet elbeszélései
A parasztság szerelmi életének kutatása és a szexualitás néprajzi ábrázolása
hosszú ideig lehetetlen volt. Kálmány Lajos káplánt a 19-20. század fordulóján
már azért egyházi bírálat érte, mert az általa gyűjtött mesék néhány , sikam¬
lós és drasztikus" részletét a lábjegyzetekben , rejtette el." Fél Edit 1941-ben
arra utal, hogy a szakirodalom a házasság előtti , szokásokról" (a legényjáró
estékről) igen keveset tud, mivel ha a gyűjtő ismerte is a szokást, azt , nem írta
le, legfeljebb serkölcstelennekx minősítette." De az etnográfus maga is kellő
tapintattal és eufemizmussal szól a fiatalság „konkubinätusba torkolló... há¬
zasság előtti érintkezési formáiról."
A téma kutatását a gyűjtők középosztályi értékrendjéből adódó tartózko¬
dása akadályozta, a nemiségre vonatkozó ismereteket elhallgatták, vagy a szü¬
lők és a közösség kontrolálta próbaházasság intézményéhez kötötték. Az vi¬
24 Cerutti, S. 2000. 156.
25 Vajda M. 1988. 7-8.
26 Mikor a legény már eleget unszolta a lányt, tetszenek egymásnak, a szülők is akarják
a házasságot, akkor a leány egy szoknyára vetkőzik, és lefekszik az ágyba. A legény
nyomban utána megy. Ha egyszer a lány megengedte, a legény többet nem tágít. Eleinte,
pár héten át az egy szoknya még rajta van a lányon, de azután aztis leteszi... Mind a csa¬
lád, mind a faluközösség tudomásul vette és beleegyezésével szentesítette a választást.
A lánytól megkívánt érintetlenség eléri határát." Fél E. 1941 (2001). 133-135.