Page 72 [72]
Család, háztartás, rokonság a paraszti emlékezetben " 71
Miként említettem, az adatközlő először a házasságot megelőző szokásokat
és szertartásokat (például a szülők tárgyalásait) és ahozzájuk kötődő szimbó¬
lumokat idézi fel. Mások a lakodalomhoz kapcsolódó átmeneti, elválasztó és
befogadó rítusokat beszélték el: a menyasszony kikérését, siratását (régi sirató
szövegekkel együtt, melyekben engedelmeskedésre szólítják fel őket), majd
kenyérrel fogadásukat apósuk házában.?" Az antropológiai irodalom bősége¬
sen foglalkozott már e rituálék jelentésével (a társadalmi szerepek változása),
ám felfoghatjuk ezeket Victor Turner vagy Erving Goffman nyomán kulturá¬
lis színjátékként is, ami a család státusának és presztízsének közösség előtti
reprezentációjára adott módot. (, Elindult a szekér?" de nem egyenesen haza,
hanem körbenyargalt a faluban, hogy megmutassák mindenkinek, hogy mit
kapott a menyasszony" - emlékezett vissza az egyik adatközlő.) Ezek a szer¬
tartások és szimbólumok váltak a mnemotechnika részévé, és a közösség kul¬
turális hagyományaként idéződtek fel.
Visszatérve a szöveghez, ha a rítusok segítették az idős asszony emlékeze¬
tét, ahházasságot követő életút felidézésekor ilyenekkel nem találkozunk. Erre
a nyelvhasználatra a rövid, grammatikailag egyszerű mondatok, a kevés kö¬
tőszó és legfeljebb néhány, konkrét jelentésű melléknév jellemző (öreg, beteg,
buta, rossz), amit a szociolingvisztika korlátozott nyelvi kódnak nevez, és az
,alsó" társadalmi csoportokhoz köt." S amit bizonyosan a szocializáció (lát¬
tuk a menyecskék szorongását a különféle kommunikációs helyzetekben) és
talán a narratívában megfigyelt életszemlélet is befolyásolhatott.
A következő visszaemlékezések Molnár Mária borsodgeszti, a párválasz¬
tásra és a házasságra irányuló, 1960-as évek eleji gyűjtéséből valók:
, Az élet rangadó alapja volt a földkérdés, vagyonosabbak nem vettek el szegényt,
kikerülték a szegény lányt a módosabbak. Mindenki ahhoz akart menni, akinek volt
földje, azt mondták: a többhö több kell."
Akinek volt földje, nem vett volna el zsellérlányt, még ha gyöngyvirág lett volna
is, csak azt nézte, mi lesz a vagyona utána. "7
Tanulmányában a szerző gondot fordít a két világháború közötti falusi cso¬
portok birtoknagyság, az állatállomány, a munkaerő-allokáció (családi és bér¬
23 Morvay J. 1981. 129-139.
4 Amivel a menyasszony ágyát és kelengyéjét szállították az új otthonába.
25 Morvay J. 1981. 130.
216 Bernstein, B. 1972. 256-277.
217 Molnar M. 1965. 398.