Oldal 60 [60]
Család, háztartás, rokonság a paraszti emlékezetben + 59
gesztusnyelven - jónak látott reprezentálni: vászoningét, a leftényképezés után
levette, és , felesége lába elé dobta: 3Ne, asszony! Természetes mozdulata, fe¬
lesége szótlan ingfelvevése, és a körülöttük állók közömbös arckifejezése
meggyőzött arról, hogy itt semmi sértő, semmi rendkívüli dolog nem történt."
A történetek elmondására vajon kizárólag a szenvtelen, a tűrést kifejező
sémákra, rövid válaszokra és a szavak ismétlésére redukálódó, nemritkán
a gyónásra vagy az imádságok felmondására emlékeztető komor hangnem
volt jellemző? Morvay Judit az egyik mátraaljai faluban a következő szöveget
jegyezte fel:
„Egy selyp vénlány elment a sikesári tóba, arra Áldozónak."9? Ott megfürdött
a tóban. Egy ember arra ment, oszt akkor a lyány a mellye alá tette a kezét, oszt
akkor azt mondta: Kinek van ilyen szép csecsi még a faluban? De úgy mondta sesi,
merthogy selyp volt. Az ember meg odahajított egy nagy fát, az kiütte a lyány első
két fogát. Hazament, oszt mondta a bátyjának: Csiriz Jani kiütte a fogamat. A bá¬
tyja meg csak azt mondta rá: nagyon jól van, legalább nem falsz meg annyi kenye¬
ret! Elkezdték aztán a faluban énekelni: Sikesári halastó, beleesett Fejes Ilus fogas¬
tól, de a foga nem jött ki, Csiriz Jani ütte ki. A neve is aztán Fogas Ilus lett. "56
A kirekesztés, sőt a testi hibái miatt férjhez menni nem tudó, ezért a családban
maradó vénlány megbélyegzése jelenik meg ezúttal, és ismét feltűnik a meg¬
élhetés és az önfenntartás szimbóluma, a kenyér és annak megvonása. Ám
a korábbi narratívákkal szemben, most a jelenséget felnagyító és kiszínező,
cselekményesített és folklorizált történetet olvashatunk (a szövegbe egy fa¬
lucsúfoló épül), amely mögött egy dinamikus, az egyéni tragédiákat vaskos
komikummal és gúnnyal feloldó, eleven és profán népi világ képe (emléke)
sejlik fel.
ok
Az abszolutista állameszmében gyökerező hatalomfelfogások az állami és az
egyházi, valamint a családfői autoritás egymást feltételező egységét vallották,
a reformációt követő német jogi és politikai irodalomban a hatalom funda¬
mentumaként ugyancsak a , három atya" (Gottesvater — Landesvater — Haus¬
vater) tekintélyelvű kapcsolata jelenik meg, s említettem, ez a gondolat a 19.
századi etnográfiát is érintette. De maradt-e ennek, illetve a földesúri hatalom¬
184 Morvay J. 1981. 152.
185 A határrész elnevezése.
186 Morvay J. 1981. 64.