Page 50 [50]
Etnográfia —a nemzeti (népi) emlékezettudománya " 49
Még egyszer hangsúlyozzuk, a varsányi kutatás célja a falu társadalomtu¬
dományos és nem a kultúra társadalmi gyakorlatainak bemutatása volt, és a
megismerést a hazai néprajz gyűjtési módszerei befolyásolták. A készített in¬
terjúk, a statisztikai adatokkal és az írott dokumentumokkal kiegészítve, a
történeti előzmények feltárását szolgálták," és az adatközlők — az etnográfu¬
sok szándéka szerint — egy-egy társadalmi réteget képviseltek. Néhány tanul¬
mány a , résztvevő megfigyelés" mellett foglalt állást, ennek gyakorlatáról
azonban semmit sem tudunk meg, olvashatunk viszont a falusi életviszonyo¬
kat kívülről szemlélő és azokat elmarasztaló véleményeket.""
A munkaközösség tagjai, Fél Edittel és Hofer Tamással ellentétben, akik
Átányon a , hagyományos" paraszti világot akarták megismerni, a változás¬
vizsgálat programjával érkeztek Varsányba, de nem az európai és az Európán
kívüli közösségtanulmányokat követték, hanem -— miként a szerkesztői előszó
az egy évtizede lezárult téeszesítésre utal — a , szocialista társadalmi rendszer
megvalósítását célzó politika által befolyásolt" változásokat kívánták bemu¬
tatni. A tanulmányok szerzői szerint e beavatkozás nyomán a tulajdonosi és
a foglalkozási viszonyok, a mobilitási lehetőségek gyors átalakulása zajlott, a
vizsgált életmódelemek között a , paraszti" időfelhasználás sajátosságai las¬
sabban változtak, míg a mentalitások és az értékrendek bizonyultak a legin¬
kább állandónak. A változásoknak még egy szintjét vetjük fel. Az 1950-es évek
elején Fél Edit és Hofer Tamás Átányon egy emlékezetközösséget talált, ami
hozzásegítette őket a múltban gyökerező, mégis eleven paraszti világ rajzához.
A következő évtizedekben az emlékezetközösségtek) felbomlása zajlik, ennek
nyomán - Pierre Nora gondolatmenetét követve - a jelen és a múlt folytonos¬
sága megszűnik, szakadás következik be (amit az 1950-es évek traumái mélyí¬
tenek el), 9 az utóbbi reflexívvé, az egyéni emlékek terepévé válik. , Akkor úgy
voltunk, csak föld legyen..." — mondja az egyik adatközlő."
15 Például Sárkány M. 1978. 143-144.
5 A fiatal anyák gyerektartása — közelebbi megfigyelés után — korántsem nevezhető kor¬
szerűnek... Eltekintve attól, hogy a Varsányban kutató néprajzosok mindegyike rossznak
és perspektíva nélkülinek tartja a sátortetős háztípust, és az általa sugalmazott életformát,
mégis el kell ismerni, hogy ezekben valósulhatott meg először a korábbiaknál sokkal
magasabb színvonalú élet lehetősége." Zsigmond G. 1978. 169.
Igaz, ennek nincs nyoma a tanulmányokban, legfeljebb a tabusítás sajátos nyelvi eszkö¬
zével, az emlékeket a függő beszéd formájában elszemélytelenítő módon. , Általában
mindenki úgy emlékszik vissza az 1949-56 közötti időszakra, mint igen kemény időre, és
mint egy mind akkor, mind ma vezető állású idősebb ember elmondta, sok családban még
a fejadag sem maradt meg a beszolgáltatás teljesítésével." Sárkány M. 1978. 97.
161 Sárkány M. 1978. 66, 84-85, Nora, P. 2010. 13-14.
160