Page 37 [37]
36 e Eltűnt falusi világok
anyakönyvi adatokból szerkesztett grafikonok mellett, a település egyik tekin¬
télyes családjának, a Pósák genealógiáját is közli, amit az 1870-ben született
(tehát hatvanöt éves) Pósa József emlékei alapján állít össze. Ez a családi em¬
lékezet három generációnyi (a 18. század utolsó évtizedeiig nyúló) időhori¬
zontját jelzi, és a narratív történet fókuszába, a folytonosság mellett, a család
egysége: Pósa apja és fiútestvérei alkotta egykori házközösség, valamint a 3 fer¬
tály (kb. 30 kataszteri hold) föld mintaszerű és ugyancsak közös művelése
kerül. , Ebből az időből maradt fenn az a mondásuk, hogy xegész Baranyában
nem voltak olyan erős pógárok, mint a Pósák.x" — fogalmazza meg az identi¬
tást teremtő és a generációról generációra közösségi tisztségekre jogosító ki¬
válóságot Pósa József."
Egy másik, Kemse társadalmi szerkezetét bemutató írás szintén utal a fa¬
lubeliek emlékezetére, amiből annak egyértelműen kollektív természetére kö¬
vetkeztethetünk, s ami egy idealizált, gemeinschaft-típusú közösség múltját
teremti meg: a falu
, még egy nemzedékkel ezelőtt is határozott közösséget jelentett. Ha két öregember
összetalálkozik, megkapóan kedves, évődő beszélgetésükből élesen ábrázolódnak ki
egy együtt dolgozó, együtt szórakozó, együtt kínlódó közösség életének körvonalai.
Szinte szó szerint azonos feleletet kapunk, ha esetenként a régi életviszonyaikról
való véleményüket kérdezgetjük. ""
TÖRTÉNELMI FORDULAT A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN
Hogyan változott a néprajz tudománypolitikai szerepe 1945 után, miként re¬
flektálta (reflektálta-e) a parasztság felszámolásának és a falusi világ erőszakos
átalakításának folyamatát, s a tudományos megismerés és a terepmunka mi¬
féle gyakorlatát alakította ki? A továbbiakban ezekre a kérdésekre keresünk
választ.
Vallás- és közoktatásügyi miniszterként, a tudományos élet újjáalakítását
irányító Országos Tudományos Tanács társelnökeként, valamint a Magyar
Néprajzi Társaság elnökeként megfellebbezhetetlen politikai és szakmai te¬
kintélyt szerző Ortutay Gyula 1949-ben tette közzé a megújítandó tudomány¬
szak , elvi kérdéseit." Ebben — a korszak jól bevált rituáléja szerint — egyaránt
élesen bírálta a világháború előtti néprajz , nemzeti gőgjét" (etnikus jellegét)
és a , falusi idillt" ábrázoló narodnyikizmusát, s mutatott rá az egykori társa¬
12 Elek P. (et al.) 1936. 37-38, Assmann, J. 1999. 56.
1 Elek P. (et al.) 1936. 56.