Oldal 36 [36]
Etnográfia —a nemzeti (népi) emlékezettudománya ® 35
magyar és a kutatók egyéniségének megfelelő eljárásokat. A kérdőívekkel pél¬
dául - ez azonnal bebizonyosodott - csak felszínes eredményt lehet elérni, és
helyi vizsgálat nélkül, igennel vagy nemmel előre megválaszolhatók. Ezzel
szemben a személyes beszélgetések, a többoldalú vélemények az , informáto¬
rok lelkivilágára és gondolkodására is fontos dokumentumul" szolgálnak.
Emellett — miként Gunda Béla fogalmaz - olyan helyzeteket igyekeztek terem¬
teni, melyekben nem ők, hanem a parasztok kérdeztek. , Érdeklődtek a buda¬
pesti helyzet iránt, és ezzel kapcsolatban rögtön rátértek szociális helyzetük
vázolására. Magánéletünk is érdekelte őket. Különösen szüleink foglalkozása,
családi viszonyaink, fizetésünk, de általában azok a magántermészetű dolgok,
amelyek iránt velük kapcsolatban mi is érdeklődtünk."
Mindez a személyes és a bizalmi kapcsolat megteremtését, valamint a „ve¬
lünk szemben tanúsított magatartásaik" megfigyelését tette lehetővé, amit
a település mindennapi életében való részvétel ugyancsak elősegített. A kuta¬
tók a falubeliekkel jártak a mezőre, a ház körüli munkákban segédkeztek,
a „bizalmukba férkőzés jele, hogy a keresztnevünkön szólítottak. Csupán
egyetlen családnak maradtunk »naccsägos úrc, ennek társadalmi okai van¬
nak. Ez a család évtizedekig cselédsorban élt, és csak néhány éve költözött
a faluba. Egész magatartásuk még őrzi azokat a vonásokat, melyekre, mint
cselédek determinálva vannak."
A fiatalok az egykekérdés okainak tanulmányozására érkeztek az ormán¬
sági faluba, ám a Gunda Béla által bemutatott interakciók nem ennek a társa¬
dalompolitikai szerepnek az érvényesítését jelzik, mint inkább a parasztok
létfeltételeinek megértésére irányulnak. A módszer pedig, a kemseiek gondol¬
kodására, , lelkivilágára" és az egymás közötti kapcsolatokra is kiterjedő részt¬
vevő megfigyelés, valamint a reciprocitás: a kölcsönös társadalmi beazonosí¬
tás, ami egyaránt alkalmas lehetett a szociokulturális különbségek felismeré¬
sére és elfogadására, illetőleg a falusiak ambícióinak és vágyainak kifejezésére,
elvezethetett volna a kultúra hagyományos etnográfusi leírásoktól eltérő, a napi
cselekvéseket és interakciókat is magába foglaló szemléletéhez." Igaz, ezt
a publikált szövegekben a kultúrkör-elmélet vagy a kulturális jelenségek diffúz
terjedésének régi teóriája akadályozta, s a tudományos adatszerűség és a szi¬
kár elemzések a személyes élmények megjelenítését sem tették lehetővé.
A beszélgetések alkalmával a kemseiek a falusi múlt emlékeit is felidézték,
a kutatók pedig az emlékezeti módok néhány sajátosságára utaltak. A népe¬
sedési viszonyok és az egykézés előzményeit vizsgáló tanulmány szerzője az
1% Gunda B. 1935. 46-52, Elek P. (et al.) 1936. 7-14.
10 Gunda B. 1935. 46-52.
11 V6. Kaschuba, W. 1996. 125.