Oldal 35 [35]
34 e Eltűnt falusi világok
átlagban hetvenöt évvel számoljunk." A hagyományt tehát a közösségek ta¬
pasztalati világa teszi élővé, s épp ez, valamint a különféle: a hétköznapi és az
,állandó jelentést nyerő" rituális és szimbolikus cselekedetek és gesztusok
állnak az (európai) etnológus érdeklődésének középpontjában."
Erixon tanulmányában az etnológia és a szociológia rokonságából, a vi¬
szony- és a csoportszociológia eredményeinek hasznosításából indul ki, a cso¬
portalakulatok életéről azonban árnyaltabb képet — miként érvel - az etnoló¬
giai vizsgálat adhat, ami az evolucionalista etnográfia statikus hagyomány
fogalmával szemben, a közösségi cselekedetek, gondolkodásmódok és érzések
belső mozgatójaként" jelen lévő és a kultúra változó formáinak keretet adó
tradíció felvetéséhez vezet. S ennek nyomán Erixon majd az angolszász ant¬
ropológia kontinentális adaptálására (az európai közösségek kutatásában való
alkalmazására) tesz kísérletet, ahogy néhány évvel később immár egyértel¬
műen megfogalmazta: az európai etnológia , annak a tudományágnak a regi¬
onális változata, amit az angol nyelvterületen szociális, illetve kulturális ant¬
ropológiának neveznek."
Bár az európai etnológia utóbb gyakori hivatkozássá vált, a hazai etnográfia
— mondanunk sem kell - a II. világháború után egészen más irányba fordult.
Az 1930-as évek falukutatói és a hozzájuk csatlakozó fiatal néprajzosok is más
szellemi orientációkat, elsősorban a faluszociológiát követték, igaz a különbö¬
ző csoportjaik sok esetben nem tudtak elszakadni a falusi világ romantikus
szemléletétől, a létfeltételek, az életmódok és az értékek változását pedig —
külső perspektívából — hanyatlasnak, haldoklasnak vagy a városi civilizáció
káros hatásainak minősítették. Nem szükséges mindezt részleteznünk, bősé¬
gesen foglalkozott ezzel a szakirodalom," csupán az , elsüllyedt" dunántúli
faluban, Kemsén végzett kutatás néhány módszertani elemét mutatjuk be. Oly
módon, ahogyan erről a munkaközösség néprajzos tagja, Gunda Béla a Ma¬
gyar Szemle hasábjain 1935-ben beszámolt, ami ezúttal is a megismerő tevé¬
kenység és a résztvevők társadalomképének összefüggéseire utalhat.
A Pro Christo diákszövetség tagjai, többségük Teleki Pál tanítványa (Hil¬
scher Zoltán, Elek Péter, Gunda Béla, Kovács Imre) 1934 nyarán két, télen egy
hetet töltöttek az ormánsági faluban, és bár előzetesen az amerikai és a német
faluszociológia, valamint a román monografikus társadalomkutatás eredmé¬
nyeit is tanulmányozták, az előszóban kifejtik, hogy a , sablonként átvehető
importmódszerek" helyett, a , munka lázában" kell megtalálni a különleges
16 Erixon, S. 1944. 12, 15-16.
17 Idézi Hofer T. 1984. 63.
108 Például Némedi D. 1985, Paládi-Kovács A. 2002b. 19-39, Kósa L. 2001. 170-176, Keményfi
R. 2003. 580-583.