Page 34 [34]
Etnogräfia -a nemzeti (népi) emlékezettudomänya ® 33
FALUKUTATO ETNOGRAFUSOK A KET VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
A népi nemzetfelfogás és a nemzeti sajátosságok őskultúrából származtatása
útját állta a kultúra fogalmi tisztázásának, térbeli és időbeli lokalizációjának,
valamint a történeti nemzetbe autochton hagyományai révén integrálandó
parasztság társadalmi vizsgálatának vagy az akkulturáció felvetésének. Nem
voltak azonban egészen alternatíva nélküliek a néprajz tudományos szerepé¬
nek, tárgyának és megismerési módjának vázolt sajátosságai a két világhábo¬
rú között, amit az európai etnológia programadó szövegének hazai megismer¬
tetése mutat, és amit a falukutatással szemléltetünk.
Az Ethnographia 1944-ben közölte a svéd Sigurd Erixon Euröpai ethnolögia
című tanulmányát (a szöveg eredetileg az 1938-ban tartott nemzetközi antro¬
pológiai kongresszuson előadásként hangzott el), mely az európai néprajz (né¬
péletkutatás) szemléleti és módszertani megújítására tesz kísérletet. S mivel
a címben jelölt kifejezés utóbb a tudományszak hivatalos elnevezésévé, illetve
Magyarországon a történeti néprajz legitimációs eszközévé vált," érdemes
néhány gondolatát felidéznünk.
Erixon szerint maga a terminus megköveteli az életmód kiemelt tanulmá¬
nyozását, majd hozzáteszi, az etnológia közösségi tudomány, ám , nem elég¬
szik meg azzal, hogy a közösség feltételeit egy formális nézőpontból tanulmá¬
nyozza, hanem amit Max Weber a szociológia számára állít követelményül:
interpretálni és megérteni akarja az emberi lények közösségi magatartását."
Ez a megismerési mód kétségbe vonja a homogér, tértől és időtől független,
mélyen ideologikus kultúrkör használhatóságát, és helyette Erixon — Arthur
Haberlandt nyomán - az életkör (Lebenskreis) fogalmát javasolja. (Az osztrák
etnográfus életkörön emberek csoportjainak a , házi gazdaságra, a munkára
és a társadalmi létre vonatkozó tapasztalatait" érti, melyek meghatározzák
,gyakorlataikat és szokásaikat". Azt a feltevését azonban, mely szerint az élet¬
forma és a kultúra megoszlása , foglalkozásokból és osztályokból ered", Erixon
nem fogadja el reflektálatlanul, és vizsgálatát az európai etnológia egyik fel¬
adatának tekinti.)
Az interpretatív módszer a svéd etnológus számára a kutatás időhorizont¬
ját is meghatározza (,,a jelen minden más korszakot felülmúl fontosságában"),
ami az emlékezet által felidézhető periódussal azonosul: , az időnek ez a mély¬
sége addig terjed, ameddig az eleven hagyomány elhatol, vagyis addig, amíg
a most élő emberi lények visszaemlékezhetnek arra, amit átéltek és megfigyel¬
tek. Ha pontos adatokra ily módon nem is juthatunk, jogosultnak látszik, hogy
1% Paladi-Kovacs A. 2002a. 118-121.
15 Erixon, S. 1944. 7-8.