Seite 31 [31]
30 e Eltűnt falusi világok
Azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy ez nem tudatos, mint inkább ösz¬
tönös kutatói gyakorlatot jelentett, és Györffy nyilvánvalóan jobban ismerte
a nemzeti romantika óta a néprajzosok közreműködésével mitizálódó Al¬
föld-toposzokat,"! mint a szellemtörténetnek az élményről vallott felfogását
a tudományos megismerésben. Ráadásul a múlt empirikus tapasztalata össz¬
hangban volt a tudományszak historicizmusával: a múlt nem más, mint a jelen
előtörténete, amelyben a nemzeti kultúra karaktere kiformálódik.? S így jut
el Györffy az aratásról és a cséplésről írt tanulmányában a magyarság keleti
örökségét igazoló ázsiai típusú alföldi mezőgazdálkodás, valamint az ezzel
harmonizáló , állattenyésztő nomád életmód" téziséhez.?
Györffy István a népi hagyományok gyűjtését nem csupán a magyarság
őstörténetének megismeréséhez, hanem a nemzeti műveltség és a nemzetfo¬
galom újrakanonizálásához is felhasználta. 1939-ben jelent meg A néphagyo¬
mány és a nemzeti művelődés című munkája, mely a nemzet alapítását az ősi
múltba helyezi (az , igazi szervező, vagyis nemzetalakító nép Ázsia pusztáin
az állattenyésztő nomád""), folytonosságát pedig a néphagyomány biztosítja.
(Ezzel szemben, miként fogalmaz, , sem a magyar történelem, sem a magyar
nyelv nem bizonyult nemzetfenntartö hagyomanynak.”) S ehhez még hozza¬
fűzi, hogy az írásbeliség módot ad arra, hogy a
hagyományainkat ne csak szájról szájra terjesszük. A lejegyzett hagyomány is
átöröklődik az utánunk jövő nemzedékre, de ha az élők emlékezetében nem marad
meg, akkor az élettelen hagyomány, melynek már nincs meg az a hatalmas, életkor¬
mányzó ereje, mint az élő hagyományoknak. "95
E figyelemre méltó érvelés és a szerző hivatkozása a magyarság lelki egysé¬
gére a nemzet 1930-as évekbeli szellemtörténeti értelmezésével rokonítható,
°! Ennek erősítésében a Nagykunsági Krónika megírásával maga is részt vett, és a kötet az
etnográfus szakmát messze meghaladó, máig tartó népszerűségének okai között éppen
az élményszerűséget: a szilaj pásztorok, a , rétes emberek", a kuruzslók és a boszorkányok
világának színes megelevenítését, továbbá a Bácskába települt kunságiak (a , mi emigrán¬
saink") megörökítését emeljük ki, ami a romantikus nemzeti azonosságtudat lokalitásban
megőrzött hatóerejét is jelzi. (1922 után a művet 1941-ben, 1955-ben, 1984-ben és legutóbb
a Nagykun Hagyományőrző Társulás gondozásában 2009-ben adták ki. A Györffy István
nevét viselő karcagi múzeum 1993 és 2009 közötti állandó kiállítása ugyancsak a Nagy¬
kunsági Krónika címet kapta.)
972 Kaschuba, W. 1996. 124.
» Kösa L. 2001. 126-127.
9 "Kiemelés az eredetiben.
5 Györffy Gy. 1993 (1939). 7-8.