Oldal 26 [26]
ETNOGRAFIA ¬
A NEMZETI (NÉPI) EMLÉKEZET
TUDOMÁNYA
ove
Aligha találunk a hazai társadalomtudományok között olyat, mely a néprajz¬
nál többet foglalkozna tárgyával, metodikájával vagy jövőbeli lehetőségeivel.
E reflexiók részben a kultúrakutatás antropológiai szemléletét követve merő¬
ben kritikusak, részben az etnográfia hagyományainak őrzésére/megújítására
törekedve (önjvédelmezőek, és akad példa a két paradigma összebékítésére
is.5 Ám egyik sem nélkülözi a honi előzmények számbavételét, értékeléseiket
pedig, legyen az rendszeres tudománytörténet vagy erről írt bírálat", az egy¬
mással vetélkedő, olykor élesen szembeállított legitimációs törekvésekkel kap¬
csolják össze.
Ebben a fejezetben mi is e vitatott múlt — csupán egyetlen, igaz szerteágazó
aspektusból történő — szemrevételezésére vallalkoztunk. Mivel az etnografia
az első hazai diszciplínák között volt, amely a kutatói gyakorlatában a közvet¬
lenül észlelhető jelenségekre, az , adatközlők" kikérdezésére és ezáltal a jelen¬
re és a múltra vonatkozó (személyes) ismeretek összegyűjtésére támaszkodott,
e gyakorlat nyomon követése a tudományos megismerésről és az episztemoló¬
gia talán egyik leglényegesebb kérdéséről: a kutató, a tárgya (a népi kultúra)
és ismereteinek forrása (maga a , nép") közötti viszonyról is tájékoztathat.
Ugyanakkor az is bizonyos, hogy a megismerő tevékenységet (az adatgyűjtés
technikájától az , orális" és , archivális" források kombinálásáig s azok értel¬
mezéséig) különféle ideológiák, nemzetépítési stratégiák, a falusi világ hatalmi
megítélése és a parasztság társadalmasításának változó politikai programjai,
valamint a nemzeti tudomány rangjára aspiráló etnográfia tudományszerve¬
zeti helyének bizonytalanságai egyaránt befolyásolták. Ezért amikor a népraj¬
zi megismerést és a gyűjtőmódszereket különböző korszakokból válogatott
példákkal illusztráljuk, elsősorban arra koncentrálva, hogy ebben (a népi kul¬
túra megkonstruálásában) milyen szerephez jutottak és miféle értelmezést kap¬
tak a szóbeli közlések, illetve a személyes emlékezések - az utalt ideológiai és
politikai tartalmakról is képet kaphatunk."
75 Niedermüller P. 1994. 89-129, Paládi-Kovács A. 2002, Hofer T. 2009.
7° Kösa L. 2001, Niedermüller P. 2001. 53-59.
7 A fejezetben a folklórkutatással nem foglalkozom.