Page 15 [15]
OCR
14 e Eltűnt falusi világok „nep nem ad életjelt magáról. A paraszt nem beszél, pontosabban, amit mondott, annak ebből az időszakból nem maradt nyoma. Csak a véletlen szerencsés és csodás közjátékának köszönhető, hogy a XIV. század elejéről idehallatszik Montaillou parasztjainak mondandója." Ám azt Duby mégis igazolta, hogy a , kollektív emlékezetnek"? a XI-XII. századi falusi élet szervezetében, például a bíráskodásban vagy a földesúr-jobbágy viszony szabályozásában (a kölcsönös jogok és kötelességek fenntartásában), írott törvények híján, egészen fontos szerepe van." David Sabean történeti antropológiai tanulmányában az emlékezet másképpen jelenik meg, s mint szimbolikus és a személyiséggel összefüggő folyamat az úrvacsoravétel, valamint megtagadásának értelmezését segíti. Az úrvacsora megemlékezés, az , emlék-gyakorlás" rítusa, míg az ezzel nem azonos emlékezet a személyiségnek, mint , integrált és lekerekített" tudatközpontnak a része, és éppen ennek kialakulásában van elévülhetetlen érdeme." A parasztok , mondandójának" meghallgatására az oral history kínálhat (kinälhatna) lehetöseget. A visszaemlékezéseket a II. világháború utáni években Európa-szerte történeti adatként használták, majd az Alltagsgeschichte követői készítettek interjúkat, igaz, ők amunkásságra koncentráltak. (Németországban ezzel egyidejűleg a , mezítlábas történészek" is a náci múlt , szemtanúinak" emlékeit gyűjtötték.) Francoise Zonabend viszont három munkatársával 1968 és 1975 között egy burgundiai falu, Minot lakóit az egykori életmódról, szokásokról és a falusi eseményekről (a család és a közösség idejéről") kérdezte, amiből, továbbá a háború utáni változások percepcióiból a hagyományos és a megújuló életformák és értékrendek együttes jelenlétére, valamint — Pierre Norara reflektálva, őt cáfolva — a megőrzött emlékezetre következtetett.? A levéltári források mellett a kenti Oral History archívum és a saját interjúit is felhasználta Barry Reay, aki Blean kerület 19-20. századi (1800 és 1930 közötti) társadalmát vizsgálta. Módszerével nemcsak a háromosztatú, földbirtokosokból, bérlőkből és agrárproletárokból álló angol vidéki társadalom hagyományos ábrázolását cáfolta, és az önálló családi kisgazdaságok nagy számát mutatta ki, hanem a struktúra és a kortárs tapasztalatok inkoherenciájára hívta fel a figyelmet. Bár a szerző a demográfiai magatartás, 27 Emmanuel Le Roy Laduire kötetéről van szó. Duby, G.-Lardreau, G. 1993. 63. Marc Bloch-hoz hasonlóan tehát, ő is használja a fogalmat. 3 Duby, G. 1968. 61, 244. 30 Sabean, D. 1988. 130-132. 31 Eley, G. 1989. 297-298. 2% Zonabend, F. 1984. 28
