Page 15 [15]
14 e Eltűnt falusi világok
„nep nem ad életjelt magáról. A paraszt nem beszél, pontosabban, amit mondott,
annak ebből az időszakból nem maradt nyoma. Csak a véletlen szerencsés és csodás
közjátékának köszönhető, hogy a XIV. század elejéről idehallatszik Montaillou
parasztjainak mondandója."
Ám azt Duby mégis igazolta, hogy a , kollektív emlékezetnek"? a XI-XII. szá¬
zadi falusi élet szervezetében, például a bíráskodásban vagy a földesúr-job¬
bágy viszony szabályozásában (a kölcsönös jogok és kötelességek fenntartá¬
sában), írott törvények híján, egészen fontos szerepe van."
David Sabean történeti antropológiai tanulmányában az emlékezet más¬
képpen jelenik meg, s mint szimbolikus és a személyiséggel összefüggő folya¬
mat az úrvacsoravétel, valamint megtagadásának értelmezését segíti. Az úr¬
vacsora megemlékezés, az , emlék-gyakorlás" rítusa, míg az ezzel nem azonos
emlékezet a személyiségnek, mint , integrált és lekerekített" tudatközpontnak
a része, és éppen ennek kialakulásában van elévülhetetlen érdeme."
A parasztok , mondandójának" meghallgatására az oral history kínálhat
(kinälhatna) lehetöseget. A visszaemlékezéseket a II. világháború utáni évek¬
ben Európa-szerte történeti adatként használták, majd az Alltagsgeschichte
követői készítettek interjúkat, igaz, ők amunkásságra koncentráltak. (Német¬
országban ezzel egyidejűleg a , mezítlábas történészek" is a náci múlt , szem¬
tanúinak" emlékeit gyűjtötték.) Francoise Zonabend viszont három munka¬
társával 1968 és 1975 között egy burgundiai falu, Minot lakóit az egykori élet¬
módról, szokásokról és a falusi eseményekről (a család és a közösség
idejéről") kérdezte, amiből, továbbá a háború utáni változások percepcióiból
a hagyományos és a megújuló életformák és értékrendek együttes jelenlétére,
valamint — Pierre Norara reflektálva, őt cáfolva — a megőrzött emlékezetre
következtetett.? A levéltári források mellett a kenti Oral History archívum és
a saját interjúit is felhasználta Barry Reay, aki Blean kerület 19-20. századi
(1800 és 1930 közötti) társadalmát vizsgálta. Módszerével nemcsak a három¬
osztatú, földbirtokosokból, bérlőkből és agrárproletárokból álló angol vidéki
társadalom hagyományos ábrázolását cáfolta, és az önálló családi kisgazda¬
ságok nagy számát mutatta ki, hanem a struktúra és a kortárs tapasztalatok
inkoherenciájára hívta fel a figyelmet. Bár a szerző a demográfiai magatartás,
27
Emmanuel Le Roy Laduire kötetéről van szó. Duby, G.-Lardreau, G. 1993. 63.
Marc Bloch-hoz hasonlóan tehát, ő is használja a fogalmat.
3 Duby, G. 1968. 61, 244.
30 Sabean, D. 1988. 130-132.
31 Eley, G. 1989. 297-298.
2% Zonabend, F. 1984.
28