Oldal 13 [13]
12 e Eltűnt falusi világok
kezet funkciója az írás nélküli társadalmakban a kulturális hagyomány és az
intézmények fenntartása, s az egyén hajlamos csupán arra emlékezni, ami
számára a társadalmi kapcsolatokról szerzett tapasztalatában meghatározó,
miként a megőrzött genealógiák a , társadalmi viszonyok rendszerét rögzítő
mnemotechnikai közegként" szolgálnak." Az angol szociálantropológiától
eltérő utakon járó Fredrik Barth a megosztott emlékezet (distributed memory)
fogalmát használja: nemcsak a cselekvések, hanem az emlékezet is differen¬
ciálódik egy-egy közösségben, és a csoportok bizonyos rítusai az egyéni em¬
lékeket szervezik közös emlékezetté."
Az antropológus és történész Jan Vansina az először 1961-ben megjelent
Szóbeli hagyomány című, a , történeti módszertan" tárgyába sorolt kötetében
a két diszciplína kapcsolatával, a hagyományok gyűjtésével és történeti for¬
rásként alkalmazásával foglalkozott. A hagyományokat az egymást követő
generációk emlékezete tartja fenn, és az átadás folyamatát a szerző az afrikai
törzsek tagjai között figyelte meg. A hozzávetőleg nyolcvan esztendőt átfogó
közelmúlt a kortársak eleven emlékezetének a terepe, és ugyancsak gazdag
hagyománnyal (ismeretekkel) rendelkeznek a közösségek eredetéről, a kettő
között viszont , sodródó szakadék" húzódik."
A kötet két és fél évtizeddel később, alapos átdolgozás után, angolul is meg¬
jelent." A tradíció Vansina számára a generációk közötti kommunikáció, üze¬
netként a kultúra része: , megfogalmazása", továbbítása és megértése egyaránt
annak nyelvén valósulhat meg. A kulturális és interpretatív fordulat tehát
a történész-antropológust arra a következtetésre vezette, hogy a szóbeli ha¬
gyomány nemcsak a múlt, hanem a mindenkori jelen része, ami nem téveszt¬
hető szem elől, ha az oral history forrásaként használjuk: a gyűjtő óhatatlanul
szelektíven fér hozzá (nincs ez másként az írott források esetén sem), továbbá
kettős szubjektivitás" jellemzi: az , üzenetnek" a továbbadó és a történész in¬
terpretációja egyaránt inherens része.?
saját nyelvükön írtakc, a másik, amelyet ez idő tájt az etnológia szinte minden teoretikusa
gyakorol: ideológiai történelem, mely a megfigyelések időrendi sorrendjének felállításából
áll." (Kiemelések az eredetiben.) Lévi-Strauss, C. 2001. I. 19, 26-27, II. 31-32, 45.
8 Goody szerz6tarsa Ian Watt. Bergmann, W. 1990. 137.
15 Bloch, M. 2002. 546-547.
Jan Assmann az emlékezet e kétféle típusát kommunikatív és kulturális emlékezetnek
nevezi. Sigurd Erixon egy 1938-as előadásában hetvenöt éves időtartamot említ, amelyre
a , most élő" emberek visszaemlékezhetnek. (A svéd etnológusról a II. fejezetben bővebben
szolunk.) Assmann, J. 1999. 49-50, Erixon, S. 1944. 12, 15-16.
21 A mddositott cim: Oral Tradition as History.
2° Vansina, J. 1985. 94, 124, 186-196.