OCR
Bevezetés —célok, módszerek, előzmények " 9 tok, hagyatéki leltárak, végrendeletek, mezőgazdasági munkásszerződések, gazdakörök iratai stb.), a népi szociográfiai irodalomra, továbbá a memoárokra és nem utolsó sorban a hazai etnográfusok által az 1940-es évek végétől gyűjtött, a Magyar Néprajzi Múzeum, valamint a vidéki múzeumok adattáraiban található, lejegyzett vagy hangszalagon rögzített interjúkra. Az előfeltevésem ezzel kapcsolatban az volt (mivel a történeti néprajz az idős parasztembereket , adatközlőknek" tekintette), hogy a kérdőíveken rövid válaszokat és az etnogräfusok ceduläin a visszaemlekezeseket szettördelve, adatszerüen kivonatolva és témák szerint csoportosítva fogom megtalálni. Mégis meglepődve tapasztaltam, hogy az adattárak egészen sok szöveges feljegyzést, az interjúalanyok által mondottakat, nemritkán több oldalas vallomásokat szó szerint tartalmazzák. Ez adta az ötletet, az OTKA-kutatáson túllépve, egy olyan paraszti társadalomtörténet elkészítéséhez, amely az egykori főszereplők perspektíváira, illetve emlékezetére hagyatkozik (fejezeteit pedig a néprajzi gyűjtések tematikája határozza meg: család és reprodukció; munkavégzés; termelés, jövedelem, piac; rétegződés; mobilitás; életmód). Ez azonban súlyos kompromisszumokkal járt. Le kellett mondanom a gazdasági és társadalmi életviszonyok strukturális, egy-egy falu részletes (több évet igénylő) vizsgálatával megvalósuló, de a külföldi és a hazai monografikus példáknál" így is lényegesen szerényebb ábrázolásáról. Ennek oka, hogy az etnográfusok az említett témákat jellemzően más-más településen kutatták, továbbá, ahogy arról igyekeztem meggyőződni, a lokális közösségek levéltári és orális , forrásadottságai" nincsenek szinkronban egymással. Nem vehettem figyelembe az ország legkülönbözőbb részein más-más időpontban készített interjúk sokszor önkényesnek tűnő válogatásakor, illetve elemzésekor a települési-regionális vagy a szociokulturális különbségeket sem. Mód nyílt viszont a múlt megismerésére és elbeszélésére, valamint az emlékezetre vonatkozó, már több ízben felvetett, de társadalmi-textuális konkrétságában kevésbé vizsgált kérdések megfogalmazására. ok Frederick Bartlett az emlékezésről kialakított nagyhatású pszichológiai teóriájára egészen biztosan ösztönzően hatottak korának antropológiai kutatásai. Az 1920-as években maga is több ízben tanulmányozta és tette próbára Afrikában a legendásan kitűnő , bennszülött (szvázi) emlékezetet" vagy Cambridge-ben a kísérleti alanyoknak egy észak-amerikai indián mítoszt kellett olvasás után reprodukálniuk. Ennek és más kísérletek nyomán arra a következ4 Sabean, D. 1990, Kövér Gy. 2011.