Page 10 [10]
Bevezetés —célok, módszerek, előzmények " 9
tok, hagyatéki leltárak, végrendeletek, mezőgazdasági munkásszerződések,
gazdakörök iratai stb.), a népi szociográfiai irodalomra, továbbá a memoárok¬
ra és nem utolsó sorban a hazai etnográfusok által az 1940-es évek végétől
gyűjtött, a Magyar Néprajzi Múzeum, valamint a vidéki múzeumok adattára¬
iban található, lejegyzett vagy hangszalagon rögzített interjúkra. Az előfelte¬
vésem ezzel kapcsolatban az volt (mivel a történeti néprajz az idős parasztem¬
bereket , adatközlőknek" tekintette), hogy a kérdőíveken rövid válaszokat és
az etnogräfusok ceduläin a visszaemlekezeseket szettördelve, adatszerüen
kivonatolva és témák szerint csoportosítva fogom megtalálni. Mégis megle¬
pődve tapasztaltam, hogy az adattárak egészen sok szöveges feljegyzést, az
interjúalanyok által mondottakat, nemritkán több oldalas vallomásokat szó
szerint tartalmazzák. Ez adta az ötletet, az OTKA-kutatáson túllépve, egy
olyan paraszti társadalomtörténet elkészítéséhez, amely az egykori főszerep¬
lők perspektíváira, illetve emlékezetére hagyatkozik (fejezeteit pedig a nép¬
rajzi gyűjtések tematikája határozza meg: család és reprodukció; munkavég¬
zés; termelés, jövedelem, piac; rétegződés; mobilitás; életmód).
Ez azonban súlyos kompromisszumokkal járt. Le kellett mondanom a gaz¬
dasági és társadalmi életviszonyok strukturális, egy-egy falu részletes (több
évet igénylő) vizsgálatával megvalósuló, de a külföldi és a hazai monografi¬
kus példáknál" így is lényegesen szerényebb ábrázolásáról. Ennek oka, hogy
az etnográfusok az említett témákat jellemzően más-más településen kutatták,
továbbá, ahogy arról igyekeztem meggyőződni, a lokális közösségek levéltári
és orális , forrásadottságai" nincsenek szinkronban egymással. Nem vehettem
figyelembe az ország legkülönbözőbb részein más-más időpontban készített
interjúk sokszor önkényesnek tűnő válogatásakor, illetve elemzésekor a tele¬
pülési-regionális vagy a szociokulturális különbségeket sem. Mód nyílt vi¬
szont a múlt megismerésére és elbeszélésére, valamint az emlékezetre vonat¬
kozó, már több ízben felvetett, de társadalmi-textuális konkrétságában kevés¬
bé vizsgált kérdések megfogalmazására.
ok
Frederick Bartlett az emlékezésről kialakított nagyhatású pszichológiai teóri¬
ájára egészen biztosan ösztönzően hatottak korának antropológiai kutatásai.
Az 1920-as években maga is több ízben tanulmányozta és tette próbára Afri¬
kában a legendásan kitűnő , bennszülött (szvázi) emlékezetet" vagy Camb¬
ridge-ben a kísérleti alanyoknak egy észak-amerikai indián mítoszt kellett ol¬
vasás után reprodukálniuk. Ennek és más kísérletek nyomán arra a következ¬
4 Sabean, D. 1990, Kövér Gy. 2011.