Oldal 9 [9]
8 e Eltűnt falusi világok
azt felfüggesztő és átalakító, a különféle rituáléknak teret adó communitas
szakaszai követik egymást, és úgy véli, hogy az egyének tapasztalatai az
átmeneti rítusok megjelenítése (dramatizálása) révén, vagyis szimbolikusan
konstituálódnak, ugyanakkor nyelvileg is meghatározottak.? Jack Goody,
szintén a brit szociálantropológia képviselője, a szóbeliségen és az írásbeliségen
alapuló társadalmak kulturális hagyományait, akommunikációjuk és a múlttal
való kapcsolatuk különbözőségeit, valamint a családot, a házasságot, a ro¬
konságot és a történészekkel együttműködve a nyugat-európai parasztság
öröklési stratégiáit vizsgálta, ami átfogó tipológiák megalkotásához vezetett."
A skandináv etnológiában a népélet kutatását szintén a , kulturális analí¬
Zis" váltotta fel (az embert, mint kulturális lényt határozták meg), és a szim¬
bolikus interakció követői számára az étkezési szokások, a viselet, az anya¬
gi-tárgyi környezet vagy a mindennapi rítusok kommunikatív funkciót nyer¬
tek, és a parasztok kulturális identifikációját segítették." A norvég antropológus,
Fredrik Barth viszont az egyéni viselkedések és interakciók modellezéséből
indult ki, ami a társadalmi cselekvést szabályozó normarendszerek, valamint
a saját , helyzete", korlátai és lehetőségei szerint döntéseket hozó individuum
bemutatását egyaránt lehetővé tette."
Az antropológiai szemlélet történetírói alkalmazásai közül csupán David
Sabean írásaira utalok, aki a kultúrát a hatalomgyakorlás és a hatalommal
szembeszegülés kísérletének, illetve Gerald Sider nyomán folyamatnak tekin¬
ti, abban az értelemben, hogy az egyének , létrehozzák" mindennapi életüket
és állandó , diskurzust" (vitát, párbeszédet) folytatnak róla. Kora újkori törté¬
netek (például egy 17. századi boszorkányvád) vizsgálatakor pedig a diskur¬
zusok nyelvének , metaforikus struktúrája" és a metaforák társadalmi viszo¬
nyok , nyelvtanaként" értelmezése foglalkoztatja."
Csak néhány, a hazai történetírásban is jól ismert szerzőt és szemléletmó¬
dot említettem, melyek az OTKA-programunkat ösztönözték, azt a módszer¬
tani problémát azonban nem oldották meg, hogyan kutatható és ábrázolható
a struktúrák, valamint az egyének gyakorlatainak és tapasztalatainak kölcsö¬
nös kapcsolata, egyáltalán miként adaptálható mindez a 19-20. századi magyar
paraszti társadalom vizsgálata során. Az anyaggyűjtés mindenesetre kiterjedt
a statisztikákra és a levéltári forrásokra (összeírások, birtokrendezési perira¬
5 Turner, V. 1986. 33-34, Turner, V. 2002. 145-147, 218.
° Goody, J.Watt, I. 1963. 304-345, Goody, J. 1976. 10-36.
" Gunda Béla ezekről a , jelekről" egy idős asszonyt kérdezett, aki a következőket válaszol¬
ta: ,Fiam, többet értek meg a jelek alapján, mint a szavakból." Gunda, B. 1973. 143-151,
Bringéus, N-A. 1979. 5-17, Frykman, J. 1979. 56.
8 Barthrol részletesebben: Rosental, P-A. 1995. 71-88.
° Sabean, D. 1987. 211-220.