Oldal 8 [8]
BEVEZETÉS ¬
CÉLOK, MÓDSZEREK, ELŐZMÉNYEK
ove
Talán úgy tudom e kötet célkitűzéseit bemutatni, ha az előzményeiről szólok.
2005 és 2009 között az OTKA által támogatott Vidéki társadalmak Magyarorszá¬
gon 1930-1960. Struktúra- és tapasztalattörténet című kutatásban vettem részt. Az
elnevezés a társadalomtudományos történetírás, illetve a centrisztikus meg¬
közelítés régóta tartó elbizonytalanodására és egy olyan ábrázolásmód igényé¬
re utalt, amely a cselekvő egyéneknek enged teret. Arra voltam kíváncsi, ho¬
gyan jelennek meg az egykori szereplők tapasztalati világában a strukturális
adottságok (például a rétegződés, a mobilitás), amunkavégzés, az uralom vagy
a hagyományos értelemben vett kultúra. Az Alltagsgeschichte, valamint az Er¬
fahrungsgeschichte szemléletmódját próbáltam követni, mely a társadalmi struk¬
túrák és a szubjektumok cselekvései közötti kapcsolat bemutatására törekszik,
és a kultúrát , történelmi tapasztalati és cselekvési horizontnak" tekinti, amely¬
ben , kognitív, expresszív és normatív valóságrészek egyaránt tükröződnek."
Ezt a meghatározást Wolfgang Kaschuba a népi kultúrát történeti
kategóriaként, hermeneutikai és antropológiai megközelítéssel vizsgáló
kötetében használja, és Reinhart Koselleck a , tapasztalati tér" és a , várakozás¬
horizont" kapcsolatáról kialakított nézetét? valamint Jürgen Habermas
a populáris (népi) és az elit kultúrgyakorlatot a , kommunikatív" és az , instru¬
mentális" cselekvés (tapasztalat) szerinti megkülönböztetését is alkalmaz¬
hatónak véli." A néprajztudomány meghatározásától eltávolított népi kultúra
kutatása a történeti antropológia számára szintén népszerűvé vált, mely
a különböző antropológiai/etnológiai irányzatok képviselőinek szemléletét és
módszereit követte. A leggyakrabban hivatkozott Clifford Geertz szemiotikai
kultúrafogalma, illetve a kultúrát szövegként interpretáló gyakorlata." Victor
Turner a brit antropológia strukturalista hagyományain túllépve, a társadalmat
és a társadalmak szerveződését állandóan változó folyamatnak tekinti,
amelyben a jogi és politikai természetű hierarchikus struktúra, valamint az
Dülmen, R. 1990. 89-90.
Erre a bevezetöben meg visszaterek.
Kaschuba, W. 1988. 42.
Geertz, C. 2001.
BO N