Page 82 [82]
6. KÖZPONTI PROBLÉMA KIEMELÉSE — ANALÓG TÖRTÉNET
valahol a határ közelében találtak egy gyereket, aki úgy tűnik, hogy az elmúlt pár
évet — vagy hát nem igazán lehet tudni, hogy mennyi időt — egy kutyafalkával
töltötte. Fura, de a kutyák nevelték föl ezt a gyereket. A tegnapi megtalálása óta
nem is szólalt meg, egyelőre nem lehet tudni, hogy tud-e beszélni. Most egy köze¬
li nevelőintézetbe helyezték, de egyértelmű, hogy ott nem fognak tudni vele mit
kezdeni. Felkértek minket, hogy segítsük a gyerek visszaszoktatását az emberi
közösségbe. Tudom, hogy ez elég meredek vállalás, de azt gondolom, hogy még
mindig velünk van a legtöbb esélye ennek a gyereknek. Mit gondoltok erről?"
Az itt induló beszélgetésben nem kell a vezető szerepében lévő tanárnak tud¬
nia a választ az összes felmerülő kérdésre. Sőt, el is kezdheti gyűjteni, hogy mi
mindent kellene még megtudni az esetről. Mielőtt a beszélgetés kezdene ella¬
posodni, javasolhatja a vezető, hogy küldjenek egy szűkebb stábot, akik szemé¬
lyesen vizsgálják meg a gyereket.
A gyűlésből kilépve akár egyeztetni is lehet pár fontosabb pontot a talált
gyerekkel kapcsolatban. Mivel közösen alkotják a drámát, együtt dönthetnek
arról, hogy mi segítené, hogy izgalmas legyen a történet folytatása. Így például
megállapodhatnak abban, hogy mennyi ideje volt a gyerek a kutyákkal, és hogy
tudott-e beszélni, mielőtt a kutyák közé került.
Tárgyak -— csoportos munka: A tanár elmondja, hogy a stábtagok vittek magukkal
olyan tárgyakat, amik elképzelhető, hogy hasznosak lehetnek abban, hogy kap¬
csolatot teremtsenek a gyerekkel. Ismét kisebb csoportokra bontja a társaságot,
és azt kéri tőlük, hogy rajzolják le — lehetőleg valós nagyságában — azt az 1-2
tárgyat, ami szerintük a leghasznosabb lehet. Érdemes ezeket a rajzokat megosz¬
tani a teljes csoporttal. Ez történhet úgy, hogy a terem egyik végébe egyesével
felmutatva teszik le a tárgyakat. Nem szükséges hosszabb magyarázatot fűzni
hozzájuk, csak az egyértelműség érdekében elmondani, hogy mi az, és esetleg
mi az, ami nem látszódik a rajzon, de fontos tudni a tárgyról.
Improvizáció - találkozás a gyerekkel: A résztvevők a szakértők szerepében egy
improvizált helyzetben fognak találkozni a kutyák közül kiemelt gyerekkel, akit
a tanár fog játszani. Amíg egy vagy két szakértő bemegy a gyerek szobájába, addig
a többi szakértő képernyőn át nézi kintről, hogy mi történik odabent. A valóság¬
ban persze egyszerűen körbeállják a diákok a teret, de a fikcióban úgy kezelik,
mintha így látnák az eseményeket. Mindezt meg lehet beszélni a csoporttal.
Ahhoz, hogy a helyzetet játszani lehessen, ki kell jelölni a teret, amiben a
talált gyerek van. A szobának lehet egy ajtaja meg egy ablaka, és odabent esetleg
egy szék, egy pokróc meg egy tál. Hasznos, ha például az ablak pontosan ki van
jelölve a térben, mert annak lehet jelentősége a játékban. Mivel a tanár szerepben
+81 e