Oldal 51 [51]
A TANTERMI DRÁMA FŐ ÖSSZETEVŐI
Bolton szerint a drámaóra legsérülékenyebb része az, amikor az improvizá¬
cióban szétmennek a családok, de szerepben maradva, lényegében önállóan kell
folytatniuk a játékot. Itt voltaképp a szülőket játszó résztvevőknek kell a sze¬
repben lévő tanár funkcióját átvenni, és működtetni a helyzetet. Ezért is marad
készenlétben a drámatanár, hogy szükség esetén közbeavatkozzon. Ugyanakkor
ez az önállóság erősítheti a résztvevőkben annak tudatát, hogy valóban ők az
alakítói, az írói és játszói egyszerre ennek a drc-ámának. Erre apellál végül a közös
záró improvizációban Bolton, amikor azt írja, hogy itt már lényegében önma¬
guktól működtetik a helyzetet a résztvevők, és a tanár szinte háttérbe húzódhat.
Ez akar egyfajta dramatanari célként is megfogalmazható. Mike Fleming például
azt állítja, hogy a dc-ámatanár egyik központi célja az lehet, hogy a diákok önál¬
Idan is tudjanak drámát alkotni."
Térjünk vissza ahhoz, hogy mi minden segíti elő, hogy a résztvevők beleme¬
hessenek ebbe a komplex fiktív szituációba, és annak alkotóivá váljanak. Tulaj¬
donképpen a játék során egy tőlük távol eső kultúrában kellett boldogulniuk.
Egyrészt Bolton beazonosított egy olyan elemet a távoli kultúrában, ami ismerős
a fiataloknak. Feltérképezték ennek az elemnek a jelenlétét a mai korban és a sa¬
ját életükben. Egy ilyen ismerős elem segítségével lépnek vissza Salem puritán
kultúrájába a megátkozás rituáléjának mímelt változatával.
A távoli kultúra kapcsán egyértelműen kiderül a résztvevők számára, hogy
mi az elvárás azzal kapcsolatban, hogy milyennek mutassák magukat, amihez
viszonyítási pontként megjelentek a nemek és az életkor is: hogy kellene visel¬
kedned, ha nő vagy, vagy ha férfi, és hogyan, ha gyerek.
Fontos eleme ennek a kontextusépítésnek, hogy végig reflektál a dráma jel¬
adásra és jelolvasással kapcsolatos formai elemeire, arra, hogy miket használ¬
hatnak a résztvevők az alkotó történetírásban. , Köszönöm, hogy segítettetek
megmutatni, hogy miről szól a történet" — mondja Bolton, és ezzel finoman
azt a gondolatot is elülteti, hogy a darab lényege itt az események alakulásában
fejeződik ki. A ,minthával", a fikcióval való játék megjelenik a mímelésben és
annak továbbvitelében is. Ebben a játékban úgy csinálunk mintha, és Salem lakói
is úgy csinálnak, mintha kicsit mások lennének, mint akik, annak érdekében,
hogy elfogadja őket a közösség. Ők is szerepet játszanak, a dráma résztvevői
meg az ő szerepüket játsszák. A dráma szerkezete lehetőséget kínált arra, hogy
mindenki kidolgozza, ő kicsoda ebben a kultúrában. Itt a szerepek nem egyéni
múlt és sajátos karakter építéséről szóltak, hanem főként a közösségben betöltött
96 Michael Fleming: Teaching Drama in Primary and Secondary Schools. An Integrated Approach,
Oxon, David Fulton Publishers, 2001, 83.
50"