OCR
FIKCIÓ ÉS VALÓSÁG A DRÁMÁBAN s Jól van. Elmentek a gonosz boszorka házához? Mennyire legyek gonosz?" Mert természetesen biztonságban kell lenniük. , Legyél nagyon gonosz!" , Úgy értitek, hogy ’gonoszgonosz’?” „Igen!” „Jö!” Es elkezdem kavarni a nagy üstöt, ők pedig jönnek az ajtóhoz, a pici gyerekek, és kopogtatnak. ,,Ki az?" — nagyon csúf hangon és aztán rögtön — , Ilyen legyen a boszorka hangja?" Azt felelik: , Igen!". És így folyamatosan ellenőrzöm, hogy megfelel-e nekik. Ők alkotják meg a boszorkányukat, én ellenőrzöm az alakulását, és létrejön köztünk a szerződés." A rövid példa több olyan elemet tartalmaz, ami megerősíti a gyerekeket abban, hogy övék a fikció feletti kontroll. Eldönthetik, sőt játék közben módosíthatják is, hogy mennyire legyen gonosz a boszorkány. Ők a történet írói és játszói egyszerre. A szerepből történő kilépés gesztusa azt is megerősíti, hogy játékról van szó, a tanár szerepet játszik. A játék bármikor megszakítható, és egyeztetés tárgya lehet. A fikció alkotói Heathcote nem egyszerűen játszani hívja a gyerekeket. Korai munkásságának ikonikus kezdőmondata a , What shall we make a play about?", ? ahol a play szót nem igeként, hanem főnévként használja. Nem azt kérdezi, hogy miről játsszunk, hanem azt, hogy miről csináljunk színdarabot. A fikció teremtésnek nemcsak a mintha aspektusa volt fontos Heathcote számára, hanem az is, hogy a résztvevők valódi alkotás létrehozásában vegyenek részt. Fontos kérdés persze, hogy miként vesznek részt a gyerekek az alkotásban. Bolton utolsó könyve David Hornbrook egy mondatának elemzéséből indul ki. Hornbrook azt állítja, hogy lényegében nincs különbség a drámaórán szerepet játszó gyerek és a színpadon szerepet játszó színész között." Bolton számba veszi a brit dramapedagogia úttörőinek munkáit, és azt vizsgálja, hogy a gyerekek hogyan vesznek részt az alkotásban." Finlay-Johnson, Caldwell Cook, Way, Slade, Heathcote, O’Neill és Davis munkaja mellett a sajätjät is elemzi a rendkívül gazdag kiadványban, végül új nézőpontból rendszerezi a dramatikus tevékenységeket. Míg korábbi elmélete?? elsősorban a tevékenységek formai jellemzőiből indult ki, addig itt Bolton kimondottan a diákoknak a szerephez való 58 Bethlenfalvy Ádám: , A legtöbb gyerek nem tudja, hogy mire képes". Interjú Dorothy Heathcotetal, Drámapedagógiai Magazin, XXXI. szám, 2006/1, 12. Bolton: Acting in Classroom Drama, 178. 60 David Hornbrook: Education and Dramatic Art, London, Routledge, 1998, 108. 61 Bolton: Acting in Classroom Drama. © Gavin Bolton: A tanítási dráma elmélete, ford. Szauder Erik, Budapest, Marczibányi Téri Művelődési Központ, 1993. 59 + 35 +