Oldal 31 [31]
A TANTERMI DRÁMA FŐ ÖSSZETEVŐI
kutatásom során a középiskolás diákok azt jelezték vissza, hogy kimondottan
segítette az improvizációkban való részvételüket az óra során megismert szín¬
házi struktúrák alkalmazása."
A jelentés szintjei a gyakorlatban
A gyakorlatban számtalan módon hasznosítható ennek az öt szintnek az isme¬
rete, tudatos használata. A szinteket lehet használni arra, hogy a tanár felmérje
a diákok gondolkodásának aktuális szintjét, és meghatározza, hogy a gondol¬
kodást milyen irányba terelje tovább kérdésekkel, feladatokkal. Az értelmezés
szintjei sokat segítenek abban, hogy egy állókép vagy jelenet kapcsán a tanár
értelmező kérdéseket tegyen fel. A kérdéseket szintenként — egymás után vagy
külön-külön -, az adott tartalomhoz illeszkedve is használhatjuk.
Feladatok kitalálásához, tervezéséhez is hasznos segítséget jelenthetnek a kü¬
lönböző szintek. Egy szituáció vagy cselekvés kapcsán dolgozhatnak a diákok
a történés közvetlen okain (motiváció), a következményein (tét), a benne meg¬
jelenő mintán (minta) vagy a mögötte lévő életfilozófián (értékrend). A tartal¬
mak megjelenítésére számtalan dramatikus munkaforma alkalmas, a választás
függhet a csoporttól, a körülményektől vagy a pedagógiai céloktól. Inkább öt¬
letindítóként, mint útmutatóként kínálok itt néhány lehetőséget, ehhez ismét
a korábban használt példa lesz a kiindulópontom.
Cselekvés: Egy diák kigáncsolja az iskola folyosóján egy osztálytársát. Ha ezt
jelenet formájában mutatják a diákok, akkor hasznos feladat lehet megtalálni az ese¬
mény központi pillanatát. Melyik pillanat az, ami a csoport szerint a legfontosabb?
sow
A gáncsolás eleje vagy maga az elesés? Esetleg az utána lévő pillanat? Ez a kérdés
lényegében tartalmi elemzést indít el. Kibővíthető a pillanat megragadása egészcso¬
portos állóképpé, amiben láthatjuk azt is, hogy az iskolai folyosón ki hogyan reagál
(vagy nem reagál) a cselekedetre, sőt annak is jelentősége lehet, hogy ki nincs jelen
a folyosón, akinek köze lehet az eseményhez. Természetesen mindez egy másik
iskola másik folyosóján történik, hiszen a személyes érintettségtől való távolság
beállítása segíti a diákokat, hogy védetten foglalkozzanak ezzel a kérdéssel.
Motiváció: A résztvevők megírhatják a gáncsolás előtti tíz másodpercben
a gáncsoló fejében zajló gondolatok, vagy kiscsoportokban készíthetnek egy húsz
másodperces jelenetet arról, hogy a gáncsolóból milyen korábbi történés váltot¬
ta ki ezt a tettet. Elképzelhető, hogy a motiváló esemény vagy konfliktus a két
érintett között zajlott, de az is lehet, hogy mások szerepelnek a jelenetben.
18 Bethlenfalvy Ádám: Living Ihrough Extremes in Process Drama, Budapest, Károli Gáspár Re¬
formátus Egyetem — LHarmattan, 2020, 222.
* 30°