Oldal 21 [21]
NARRATÍVA ÉS DRÁMA
MIRE HASZNÁLJUK A DRÁMÁT A TANTEREMBEN?
Korábban láttuk, hogy egyfelől mennyire központi szerepet játszanak a világról
és önmagunkról alkotott megértésben a történetek. Másrészt azt is, hogy a tör¬
ténetek könnyen használhatók manipulatív eszközként is. A dráma jellemzőit
összeszedve láthattuk, hogy a dr-ámának több közös pontja is van a történetekkel:
van például előzménye és következménye (ami narratív struktúrát hordoz), és bár
másképp, de mindkettő fókuszában az ember áll. Ugyanakkor egyrészt a drama
az embert mindig a rá ható nyomások, viszonyok függvényében vizsgálja, más¬
részt, míg a történet pusztán a képzeletünkben kel életre, addig a dráma képzele¬
tünk közreműködésével, de valós térben és időben, valós cselekvéseken keresztül
elevenedik meg. Ez a különbség kínálja azt a lehetőséget, hogy a történeteket és
különösen azok eseményeit szituációba fordítva, drámán keresztül vizsgáljuk.
Amikor egy narratív eseményt szituációvá alakítunk, akkor egészen más mó¬
don tanulmányozhatjuk azt az eseményt. Felerősödnek a helyzetet meghatá¬
rozó körülmények, és nyilvánvalóbbá válik, hogy ezek miként határozzák meg
a történéseket. A cselekvés és a szándék központivá válik a drc-ámában, ami új
szempontokat emelhet ki a történetekből. Bar a dramanak van cselekménye,
narratív szerkezete, mégis szituáció-központú. Ezzel megakasztja a történetet,
és a kiemelt pontját, helyzetét mélyebb, részletes elemzésnek lehet alávetni.
A dráma földhözragadtsága (az, hogy a fikció valós térben és időben kel életre)
azt jelenti, hogy ami fölött egy olvasott vagy hallgatott történetben könnyen el¬
siklik az ember, az az anyagi valóság dimenziói között — a dc$jámában — kérdéssé,
szemponttá válik.
A dráma többféle munkaformája arra is lehetőséget kínál, hogy a diákok alko¬
tóivá váljanak a történetnek. Ez egyfelől azért fontos, mert a saját érdeklődésü¬
ket, kérdéseiket, szempontjaikat is beépíthetik a drcrámába. Másfelől a résztvevők
az improvizált helyzetekben szerzői, alkotó funkciót is betölthetnek. Miközben
játsszák a helyzetet, írják is azt a cselekedeteikkel, és látják, hogy az miként hat
a történet alakulására. A dc$/áma mindezek miatt jó terep lehet a történetek aktív,
reflexív feldolgozására.
További, általános érvek is szdlnak a drama tantermi alkalmazasa mellett.
Az egyik, hogy könnyen hozzáférhető nyelvet használ. Pont ugyanazokat a jele¬
ket, testbeszédet, beszélt nyelvi regisztert, amit a hétköznapi kommunikációban
is használunk, ezért könnyen tudja olvasni vagy létrehozni ezeket a jeleket bár¬
melyik diák. Gyakran azok a diákok tudnak a drámához, az emberi problémák¬
hoz a legnagyobb szakértelemmel hozzászólni, akik tanulmányi szempontból
nem a legsikeresebbek. Éppen ezért a dráma hozzájárulhat a kiegyensúlyozot¬
tabb iskolai csoportdinamikához. Ez utóbbit az is segiti, hogy a drama csoportos
+ 20 +