Page 19 [19]
NARRATÍVA ÉS DRÁMA
társadalomban való létéből erednek. Bond azokat a paradox emberi helyzeteket
dramatizálja, amelyekben a belsővé tett társadalmi nyomás összeütközésbe kerül
az alapvető emberségünkkel.?
Az eddigi drama meghatärozäsunkat kiegeszithetjük Heathcote nyomän az¬
zal, hogy a dráma témája a körülmények szorításában változásra kényszerülő
ember, aki az adott kontextusban szándékkal cselekszik, és ez előzményekkel
és következményekkel kapcsolható össze. Bond gondolatai mentén pedig azt
állíthatjuk, hogy a körülmények szorítása belső konfliktushoz, ellentmondáshoz
vezethet.
Gavin Bolton azt állítja, hogy a dráma erőssége éppen abban rejlik, hogy a tár¬
sadalmi és anyagi valóság hatását vizsgálja az emberen, de mindezt egy kreált,
fiktív világban teszi." Ahogy a gyerekjátékban, úgy a drámában is úgy teszünk
mintha. Mintha mások volnánk, más körülmények között, azok szorításában
a körülmények vagy önmagunk megváltoztatására kényszerülnénk. Bolton nagy
jelentőséget tulajdonít annak, hogy a dc$ámában annak résztvevői vagy nézői
aktívan tesznek ennek a mintha-világnak a megépítéséért vagy fenntartásáért.
Ráadásul a dolog kettősségéhez hozzátesz, hogy a fiktív világban hús-vér embe¬
rek valós talajon állnak, és az anyagi valóság törvényszerűségei között cselek¬
szenek. Bolton éppen ennek tulajdonítja a dc-áma pedagógiai hasznát is, hogy
miközben nem szabadulhatunk ki teljesen a valóságból, közben egy teremtett
fiktív valóságban játszhatunk annak elemeivel. Például az általunk teremtett és
működtetett fiktív helyzetekben tehetjük fel valós kérdéseinket, kísérletezhetünk
az értékrendünkkel.
Bolton gondolataihoz kapcsolódik Kaposi László drámadefiníciója, amely
pedagógiai folyamatként mutatja be a drámát. Kaposi szerint , a dráma olyan
csoportos játéktevékenység, amelynek során képzeletbeli (fiktív) világot építenek
fel, ebbe a képzeletbeli világba a résztvevők szereplőként vonódnak be, a fiktív
világon belül valós problémákkal találkoznak, s ebből valós tudásra és tapasz¬
talatra tesznek szert."
3 Például Bond Gyerekek című drámájában egy anya úgy akar bosszút állni egy férfin, hogy meg¬
kéri a gyermekét, hogy gyújtsa fel a férfi házát. A gyerek tudja, hogy szörnyűséget kér az anyja
tőle, de közben meg akar felelni a szülői kérésnek is, szüksége van az anyja szeretetére. Ennek
a paradox helyzetnek a kibontäsa a különös darab. Edward Bond: The Children & Have I None,
London, Methuen, 2000.
Gavin Bolton: New Perspectives on Classroom Drama, London, Simon and Schuster, 1992, 11.
Kaposi László: Mi a dráma és mi nem az? Dráma és színház, in Lipták Ildikó (szerk.): Tanítási
dráma. Drámapedagógia a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének szolgálatában.
Segédlet tanfolyami hallgatók számára, Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú
Társaság, 2008, 3.
24
25
+18 +