OCR Output

NARRATÍVA ÉS DRÁMA

Mielőtt elmélyednénk a dráma elméletében és gyakorlatában, fontos tisztázni,
hogy milyen értelemben használom a dráma kifejezést, és hogy miért éppen
a történetek kapcsán írok a drámáról. Nem feltétlenül a két fogalom precíz, tudo¬
mányos definiálása a célom, sokkal inkább a társadalmi és pedagógiai keretezé¬
sük tűnik hasznosnak. Melyek a történetek társadalmi és pedagógiai funkciói,
és ehhez képest mi lehet az osztályteremben életre keltett dráma feladata ma
Magyarországon? Ezt a két kérdést fogom tárgyalni ebben a fejezetben, és közben
szándékaim szerint a fogalmak is tisztázódnak. Kezdésnek szeretnék egy szemé¬
lyes történetet megosztani.

Egy hideg januári reggelen, nagyjából másfél évtizeddel ezelőtt, kétségbeeset¬
ten ültem egy Derbybe tartó vonaton, Angliában. Addigi szakmai életem leg¬
izgalmasabb eseményére készültem, a brit dramapedagogia ikonikus alakjaval,
Dorothy Heathcote-tal egyeztettem le egy időpontot, hogy hosszú interjút készít¬
sek vele amagyar Drámapedagógiai Magazin számára. Hozzá indultam Birmin¬
ghamből, ahol azokban az években dolgoztam. Kétségbeesésem nem Heathcote
szinte emberfeletti nagyságának szólt, a fiatalkor felhőtlen önbizalmához némi
felkészültség is párosult esetemben, két könyvet is kiolvastam, kijegyzeteltem
róla. Viszont késett a vonat. Átkoztam magam, amiért belementem, hogy az
állomáson találkozzak Heathcote-tal. Ezt beszéltem meg vele, amikor a papíron
folytatott levelezésünkben kapott instrukciók szerint előző este felhívtam a vo¬
nalas számán. A vonat ráadásul nem kicsit késett. A körülbelül 40 perces távon
már több mint 50 perc késés gyűlt összes, és Derby közelében sem voltunk még.
Hihetetlen. Felálltam, és fel-alá mászkáltam a tömött vonaton. Éreztem, hogy
most csúszik ki kezeim közül életem egyik nagy lehetősége.

Nem folytatom tovább a történetet. Ennyi is pont elég belőle ahhoz, hogy
a dráma és a történetmesélés néhány jellegzetességére felhívjam a figyelmet.
Egy olyan szituációt írtam le, aminek van mesélője. Valaki, aki egy hatäro¬
zott nézőpontból osztja meg a történést, és ezért az olvasó kapcsolódni tud

«lle