Seite 405 [405]
nyújtani (e). A ponty szemöldökét és a rák szemét?" szárították ki, majd törték
össze porrá, és ennek keverékét áldották meg. Ebből egy késhegynyit egy kanál
meleg tejbe keverve adtak be a beteg gyerekeknek elalvás előtt. A rángó, remegő
gyerekek megfüstöléséhez továbbá megáldott füveket, zsályát, rutát ajánlottak
szentelt tömjénnel és viasszal együtt. Utóbbi eljárás, valamint az oräciöban el¬
hangzó egyértelmű utalás (,ab omnibus spiritibus immundis ac illusionibus
eorum") megerősíti, hogy a kórsághoz (morbus caducus) hasonlóan ebben az eset
ben is démoni hatalmakat feltételeztek a betegség mögött. Ennek oka egyértel¬
műen a kór epilepsziás tüneteivel magyarázható. A beteg gyermekek megáldására
akad ugyan példa," de kifejezetten ilyen liturgikus műveletre nem ismerünk pár
huzamokat.
A láz elleni benedikció (f) tulajdonképpeni tárgya a szárított mandulából? és
barackmagból összetört por, amelyre a pap Isten áldását kérte, hogy aki abból a
porból fogyaszt, szabaduljon meg a , harmadnapi, negyednapi, mindennapi és fo¬
lyamatos" láztól. A papnak el kellett magyaráznia a betegnek, hogy — kezével nem
érintve — háromszor egy késhegynyi port tegyen egy pohárba, borral vagy vízzel
keverje össze, majd ha támad a láz, betakarózva és melegbe helyezve magát ve¬
gyen be belőle úgy, hogy egyúttal a láz elleni cédulát is a nyakára teszi. Hideglelés
elleni ráolvasást sokat, ilyen célú benedikciót egy kicsit kevesebbet ismerünk? A
szöveg és az eljárás konkrét párhuzamára egyelőre még nem bukkantunk.
*° A rák szemét általában , kő ellen" használták fel a korabeli orvosló könyvekben. Egy
17. század eleji recept kifejezetten abban az esetben ajánlja porát, ha , az mely giermeket
keo bant”: MBM 1989, 199, 257.
A beteg gyermekek megáldásnak rítusa hivatalos szinten a 19. század végén jelent meg.
Így például a mainzi és a bécsi ritusban: Reifenberg 1971-1972, II. 384-385; VIEN
1889, II. 38—42.
5 Korabeli gyógyászati felhasználására lásd Melius 1979, 142—143.
* AD 1774, 162. „Benedictio S. Salvatoris ab horta Franciscani contra febres” címmel
közöl hideglelés elleni benedikciót ettől eltérő (ám a , harmadnapi, negyednapi és fo¬
lyamatos" lázat megemlítő) szöveggel. A 16. századi ferences Hortai Szent Szalvátor
imáját (,,Potentia Dei Patris + Sapientia Dei Filii + Virtus Spiritus + Sancti liberet te
ab omni febre tertiana, quartana et continua, B. Salvatore orante pro te famulo suo,
vel famula sua. + Dominus te N. benedicat, + ab infirmitate et ab omni malo te semper
defendat, Amen.”) rendszerint c&dulära irtäk és a betegek nyakába akasztottak. 17-18.
századi népszerűségét jelzi, hogy szerepel Sannig gyűjteményében is: FRA 1685, 290—
291, sőt egy 1665 körül íródott , orvosságos könyvecskébe" is bekerült: MBM 1989,
266. Hasonló célú benedikciókra lásd még LT 1709, 220-227. „Remedium contra febres
ex S. Ambrosio?. Általában a kérdéshez vö. Franz 1909, II. 467—484. A ráolvasások és
benedikciók határán álló 16-17. századi szövegekre lásd Magyary-Kossa 1929—1940, III.
289; Pócs 1985—1986, II. 424; Sávai 1997, 215—218.
381
404