Seite 398 [398]
Visszatérve a Rituale Romanum nyomán egységesített magyarországi rítusra,
ennek jellegzetességei röviden a következőképpen foglalhatók össze. A szertartás
szabályozottságát jelzi, hogy már a címében pontosították a benedikció célját,
amennyiben azt ,a szent helyekre igyekvő zarándokok megáldásában" jelölték
meg. A bevezető utasítás figyelmeztet arra a régi egyházi rendelkezésre, miszerint a
zarándokoknak indulás előtt a püspöküktől vagy plébánosuktól ajánlólevelet kel¬
lett szerezniük?" A zarándokok ezt követően gyóntak, majd áldoztak a speciálisan
értük mondott orációval elhangzó misén, amelynek végeztével térden állva hall
gatták végig a peregrinusok megáldásának szertartását. Utóbbi egy antifónával
kezdődött, majd Zakariás énekével és egy hosszú responzóriummal folytatódott. A
szertartás központi részét öt, tematikailag ideillő oráció képezte," amelyet a tulaj¬
donképpeni áldásformula (keresztvetéssel) és a szenteltvízzel történő meghintés
zárt le. A záró utasítás arra figyelmeztetett, hogy amennyiben egyedül van a zarán¬
dok, a szövegek egyes számban hangozzanak el, ha pedig a pap is részese lesz a za¬
rándoklatnak, beszéljen többes szám első személyben. A hazaérkező zarándokok
megáldása — a bevezető responzórium és antifóna után — a 127. zsoltár, a Miatyánk
és egy újabb responzórium elmondását/eléneklését írta elő, majd három rövid orá¬
ció következett. A szertartás itt is áldásformulával és meghintéssel zárult.
Az alábbiakban a Pázmány Péter által kiadott rituálé vonatkozó szertartásleírá¬
sának szöveghű közlése mellett döntöttünk (a, b). Ennek oka elsősorban az, hogy a
közölt szöveg — 17. századi megjelenését követően — mintegy három és fél évszáza¬
don keresztül a zarándokok megáldásának kizárólagosan használt, hivatalos rítusát
jelentette. A 20. század második felében történt liturgikus változásokig?" a plébá¬
nosok ezekkel az imádságokkal indították útnak a külföldi vagy belföldi kegy¬
helyekre igyekvő híveiket, és ezekkel a szavakkal fogadták őket hazatértükkor?"
" A zarándokok útlevelének forrásértékére nálunk elsőként Barna Gábor figyelmezte¬
tett eredetileg 1996-ban megjelent tanulmányában. Vö. Barna 2001, 195—206.
Ezek Izrael népének, a három napkeleti bölcsnek és Ábrahámnak a bibliai példájára
hivatkozva kérik az Istent, hogy óvja meg a zarándokokat a veszedelmektől, vezesse el
őket úti céljukhoz, és segítse őket, hogy épségben hazatérjenek.
A Rituale Romanum részeként, ám attól függetlenül megjelenő „De benedictionibus”
kötet 1984. évi kiadása, illetve az annak alapján, ideiglenes használatra készült hazai
benedikciós füzet (Szentelések és áldások a Rituale Romanum alapján. A Magyar Katoli¬
kus Püspöki Kar jóváhagyásával közreadja az Országos Liturgikus Tanács. é. n., h. n.,)
egy-egy egészen rövid imádságot közöl , Útra indulók megáldása, búcsúsok indítása?
(11), illetve , Útról érkezők megáldása, búcsúsok fogadása" (12) címmel.
Ahogy az 1888-ban kiadott kalocsai rituálé egyik példányában a szertartás latin címe
mellé, mintegy magyarázatként, egyik használója bejegyezte: , A Gyűdiesek áldása in¬
dulás előtt." — COL 1888. (Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött példány jelzete:
629.582). A példányt eredetileg gyaníthatóan a bácskai Hercegszántó plébániáján
használták.
368
369
397