Page 318 [318]
OCR
zsafüzért kezdettől fogva népszerűsítő domonkos rend számára engedélyezték a szertartás elvégzését. Az itt szereplő oráció nagyjából követi forrásunk szövegét, ám az áldás céljára vonatkozó kitételnél a rózsafüzérnek éppen az imádkozás al kalmával betöltött szerepét hangsúlyozzák." A Fasciculus triplex önálló ordókban hozza a rózsafüzéren függő kis kereszt (b), illetve érmék (c) megáldásának szertartását. Az érméket és kereszteket a kora újkorban gyakran bizonyos szentek kapcsán áldották meg. A pannonhalmi kéziratos szertartáskönyv tartalmazza a rendalapí tó Szent Benedek tiszteletére történő keresztáldás és a Benedek-érmék benedikcióját, amelyekhez az ún. Zakariás-kereszt pestisellenes betűinek megáldása és magyarázata társul (j). A bevezető rubrika szerint egy bencés pap a mise után a sekrestyében végezte el a két égő gyertya között elhelyezett kereszt megáldását. A bevezető oráció után Szent Benedek litániája következett, amelynek záró könyörgéseiben a megáldott tárgyak démonűző szerepe hangsúlyozódott. A szertartás e bevezető része egy újabb orációval, valamint olvasmányokkal és egy zsoltárral zárult. Ezt követően került sor a kereszt megáldására és megszentelésére két rövid formula keretében. Az ordó következő elemét az egyszerű olajáldás jelentette, amelyet akár a szertartástól függetlenül is el lehetett végezni (bővebben lásd a [[II. 4.] fejezetet). Az olajra az érmék — kereszt alakba történő — megkenéséhez volt szükség. A művelet közben elmondandó formula a démonok és cselvetéseik elleni attribútumokat emelte ki az érmék szempontjából. A szertartás utolsó nagy egységét az ún. Zakariás-kereszt betűinek megáldása jelentette, amely két orációból, egy ördögűző szövegből és Szent Zakariás szekvenciájából állt. A szertartás végén a pap meghintette szenteltvízzel az érméket. Az ordó leírása a különös, pestis ellen oltalmazó kereszt betűinek feloldásával, kifejtésével zárul. A speciálisan bencés hagyományban kifejlesztett benedikciónak csupán egyes részei rendelkeznek párhuzamokkal." A legelterjedtebb részt az utolsó szövegegység, a Zakariás-kereszt megáldása és kifejtése jelenti (g). A Fasciculus triplex az äldäs eredetet a jeruzsälemi Szent Zakariäs püspökhöz, a pestis elleni amulettszerü kereszt hasznälatänak nagymértékű elterjedését pedig a tridenti zsinat eseményeihez köti.”” Tävo509 ROM 1881, App. 140-142. Érdekes, hogy Sannig korai, , alternatív" gyűjteményének áldása ezzel a szöveggel mutat rokonságot: FRA 1685, 143—144. A megújított római rituálé függelékében található szertartásrend (, Benedictio numismatum S. Benedicti”) orációi közül is mindössze egy (, Domine Jesu Christe, gui voluisti pro totius mundi...”) mutat rokonságot az itt közölt imádsággal. — ROM 1881, App. 168-170. Az ermeexorcizmushoz läsd Bartsch 1967, 329, 415; Probst 1857, 190-203. 52 FT 1739, 117-123. Toväbbi pärhuzamok: MB 1685, 144-148. „Benedictio S. Zachariae ad cruces et numismata contra pestem” (a betük magyarázata nélkül); FRA 1685, 349— 356. „Remedium contra pestem” (FT 1739, 117-123 (szövegevel egyezik); Nucleus 1706, 122-133 (läsd FRA 1685); LT 1709, 129-136 (Zakariäs-äldäs). 251 317
