OCR
12. Barka A virágvasárnapi pálma-/barkaszentelés szertartásának legkorábbi liturgikus forrásai a gallikán liturgikus területről, a 7—8. századból származnak. A 8-9. szäzadi frank templomok és kolostorok körében a virágvasárnapi körmenet már elterjedt rítusnak számított. Ennek keretében áldották meg az ágakat. A szertartás a 10. századtól már a német területeken is gyökeret vert." Délen főként olaj- és pálmaágak, Közép-Európában a fűzfaág termésbe borult ágait szentelték meg. A szentelt barka a magyar nyelvterületen máig változatos célokra (leginkább orvosságként és , égiháború" ellen) használt, közismert szentelmény." Magyarországon a legrégibb szertartásleírást a Pray-kódex őrizte meg, amelynek az egyes imádságok szövegét illetően megvannak ugyan az európai analógiái, ám magának a hosszú ordónak a kialakítása sajátos változatot jelent." Alább a késő középkori nyomtatott esztergomi szertartáskönyvek virágvasárnapi ordóját tükröző 16. századi Ordo et ritus szertartásleírásának a — konkrétan barkaszentelésre vonatokozó -— részletét adjuk közre (a). „Felhivatalos” benedikciöskönyveink a szertartás liturgikus oldalát általában nem érintik. A Fasciculus triplex 6sszeallítója is csupán néhány szertartásmagyarázó bekezdést illesztett be a megfelelő fejezetébe, de magát a rítusszöveget nem közölte." A megszentelt ágak hatására vonatkozó fejtegetéseket öt pontba rendezte. Ezek többsége teológiai magyarázatot ad, ám az utolsó szakasz tanulságos a szentelmény mindennapi használatára vonatkozóan. Eszerint ahova ezeket az ágakat beviszik, az ott lakókat védelmezze meg az isteni áldás révén minden bajtól. Utóbbiak — a magyarázat szerint — elsősorban villámokat, mennydörgést és vihart jelentenek, másfelől az emberi egészségre támadó betegségdémonok mesterkedéseit takarják." a) Virágvasárnapi barka Ordo in die Ramispalmarum OR 1560, f. 60-66. Franz 1909, I. 470-507; Artner 1923, 135-141; Egy 12. századi ordöt közöl: Franz 1904, 35-41. 25 Összefoglalóan: Bálint 1973, 194—200. 4 Zalán 1927, 50-52. Egyéb középkori ordóink tartalmi összefoglalását adja: Galambos 1953/2004, 106—109. 15 FT 1739, 30-32. , De benedictione palmarum”. 26 Ut in quemcunque locum importati fuerint hi rami, habitatores benedictionem Dei consequantur, et ab omni adversitate fugata, dextra Dei protegantur. Valent ergo etiam contra fulmina, fulgura, et tempestates, et contra quaslibet caco-daemonis in perniciem humanam machinationes” — FT 1739, 31. 290