Page 256 [256]
6. Általános ételáldás
Az ételek, élelmiszerek benedikciójának hátterében valószínűleg a rontástól,
mérgezéstől való elemi félelem húzódott meg. A megáldott étel a fogyasztó egész¬
ségének megőrzéséhez is hozzájárult."
Eredetileg a húsvéti ételáldásokhoz tartozott egy általános áldás, amelyet
azonban önállóan is használhattak, hiszen szövegébe a konkrét élelmiszer neve
szabadon behelyettesíthető. Egyetlen, rövid orációjában a test egészségét és a lé¬
lek oltalmát kérik az ételből fogyasztó emberekre. Az itt közölt áldás (a) ugyanez¬
zel a szöveggel szerepel a Missale Romanumban," a Rituale Romanumban" és an¬
nak nyomán az esztergomi rituáléban.? Mivel a rövid és általános benedikció
nem túl sok variációs lehetőséget kínál, hasonló formában regisztrálhatjuk más
európai szerkönyvek lapjain is."
A Fasciculus triplex a magänäldäsok között önálló fejezetben foglalkozik az
ételek és italok benedikcidjaval.””
viszonylag kevés korabeli formulát idéz. À magänäldäsokat minden keresztény
hívő elvégezhette. A Manuale benedictionum című gyűjtemény egy olyan asztali
áldást közöl, amelyet a gonosz lelkek vagy a rontás által gyötört személyek jelen¬
létében kellett elvégezni."
Az ún. asztali áldások történetét tárgyaló rész
a) Akármilyen ennivaló megáldása
Benedictio ad guodcungue comestibile
SAB 1697, f. 24v.
V. Adjutorium nostrum in nomine Domini
R. Qui fecit coelum et terram.
59 Általában: Probst 1857, 120-121.
5! MR 1570, f. 47.
5 ROM 1614, 151, 1635, 252-253 (megegyezö szöveggel). Ugyanebben a formában meg¬
volt már a római rituálé előzményében (THS 1580, 179) is.
STR 1625, 179. „Benedictio ad quodcumque comestibile” (megegyezö szöveggel).
54 OSN 1653, 374; SAL 1657, 319-320; FRA 1685, 140-141; MB 1685, 100. „Benedictio
ad quodcumque comestibile mutatis mutandis, ex Miss. Rit. Rom. et Bas.”; Nucleus
1706, 113; POL 1743, 86; VIEN 1889, II. 19; Reifenberg 1971-1972, II. 430-431 (a
mainzi ritusban); MBP 1845, 321.
ET 1739, 137-143. ,De benedictione ciborum seu mensae”.
156 MB 1685, 208-210. ,Benedictio prandii et coenae, praesente vexato a spiritibus vel
facturis”.
153
255