OCR
6. Kút A mindennapi élet kiemelten fontos tényezőjét jelentő, újonnan kialakított források, kutak egyházi megáldására minden bizonnyal régi és elemi igény mutatkozott. A szertartás középkori előzményekre vezethető vissza a nyugati és a keleti kereszténységben egyaránt." Az általunk — a pannonhalmi kéziratos gyűjteményből — közölt szertartásrend (a) ordójában két könyörgés szerepel. A benedikció tárgyaként mindkettőben — a címben szereplő fons szinonimájaként — a még egyértelműbben "kút jelentésű Puteus szó ragozott alakja szerepel. Az első oráció az isteni áldás és megszentelés kiárasztását kéri a kút vizére, hogy az egészséges legyen a mindennapi gyakorlat ban és távozzon el belőle az ördögi betegség/kísértés rohama." A második könyörgés az isteni áldást kiterjesztő szertartás hasznát emeli ki az ördögi képzelgések, ravaszságok és cselvetések visszaverése terén, aminek következtében a megáldott kút megtisztítva és hibátlanul majd az emberek rendelkezésére áll." A szertartásleírás szoros párhuzamai között főként a hazai és közép-európai , félhivatalos" benedikcióskönyvek adatait említhetjük." Távolabbi, részleges szövegegyezéseket magába foglaló analógiákat osztrák, német, lengyel és itáliai szertartäskönyvekben talältunk.” A hazai kora üjkori hivatalos szerkönyvek összeällítói mellőzték ezt a középkori eredetű áldástípust. a) Új forráskút Benedictio novi fontis SAB 1697, f. 24r. 89 Vö. Franz 1909, I. 610-612. A keleti ritusra: Goar 1647, 691-692. „Oratio pro putei efforsione”. Az oräciö közepkori elökepenek analögiäjät közli: Franz 1909, I. 611-612; Franz 1904, 105. A könyörgés középkori párhuzamát közli: Franz 1909, I. 612. FT 1739, 90-91. , Benedictio putei novi" (megegyező szöveggel); AD 1774, 191-192. , Benedictio novi putei vel fontis" (lényegileg megegyező szöveggel); MB 1685, 298— 299. , Benedictio novi putei vel fontis" (teljesen megegyező szöveggel); FRA 1685, 227— 228 (megegyező szöveggel); OSN 1653, 350-351. „Benedictio novi putei” (megegyezö szöveggel); Nucleus 1706, 136-138 (läsd AD 1774). LS 1523, 239’, VIEN 1889, II. 54. „Benedictio putei” (egy oräciöt tartalmaz, amely a mäsodik imädsäggal egyezik), uo. II. 60. „Benedictio fontis” (egy oräciöja az elsö imädsäggal egyezik); MED 1815, 351. ,,Benedictio novi putei”; MBP 1845, 301; LT 1709, 275— 276; POL 1757, 246-247; Hiirlimann 1959, 98-99, 131; Reifenberg 1971-1972, II. 474— 475 (a mainzi ritusban); Stapper 1906, 46-48 (15. szäzadi münsteri agenda). 90 91 92 93 222