OCR
4. Ágy A házon belüli kisebb építmény jellegű tárgyak és bútorok közül elsősorban a — népi hiedelemvilágban is kiemelt szerepű — tűzhelyet és ágyat részesítették önálló benedikcióban. Előbbire a hazai kiadású hivatalos és , félhivatalos" benedikcióskönyvekben nincs példa, viszont a kályha, kemence, tűzhely stb. megáldása több, nálunk is használt, nagy európai gyűjteményben helyet kapott." Az ágy megáldásának alábbi szertartása (a) a 18. század folyamán több kiadást megért Arca Domini című imakönyv lapjairól származik. A címben szereplő thorus szó egyszerre jelenti az ágyat és a rajta lévé, felpipozott ágyneműt. Az imádság szövegében az ágy jelentésű lectus és az inkább tollas ágyneműt jelentő pluma kifejezések felváltva jelennek meg. Annyi mindenesetre egyértelmű, hogy az áldás az alvás nyugalmát volt hivatott elősegíteni. Az imádság az éjszakai démoni behatások (kényszerképzetek, rontások, csinálmányok, kötések, jelek stb.) ellen kérte hatásnövelő szinonimahalmozással az Atyaisten segítségét. A záró rubrika szerint a védelmet tovább lehetett fokozni szentelt tömjénnel történő füstöléssel, valamint Agnus Dei, megáldott olajág olívabogyója (nálunk vélhetően barka) és szentelt só, illetve szentelt arannyal és mirhával megtűzdelt gyertya kihelyezésével. A szertartás forrását a nagy európai benedikciós gyűjteményekben kereshetjük." A nászágy megáldásának meglehetősen rövid római rítusa középkori, legalább a 11. század óta adatolható előképekkel rendelkezik." A rítus hasonló szöveggel a Pray-kódexben is szerepel." Az alábbiakban ezt a legalább egy évezredes múltra visszatekintő imádságot közöljük az esztergomi szertartáskönyvből (b). Az áldáskérő imádság egy szava (multiplicentur) a termékenységre is utal. A kora újkori hazai kiadású benedikcióskönyveink közül a Fasciculus triblex tartalmazta ezt az § MB 1685, 299-300. „Benedictio furnelli, seu fornacis, fusoriae metallicae, vel coctoriae lapidum”; Cochem 1692, 292-298. „Benedictio fornacis et ignis”; LT 1709, 276-278 (ugyanaz, mint MB 1685); LT 1709, 278-283. „Benedictio alia longior furni, seu fornacis coctoriae vel fusoriae”. ® MB 1685, 221-222. „Benedictio thori, seu lecti” (szó szerinti egyezés); FRA 1685, 247— 248. „Benedictio thori” (megegyezik); LT 1709, 189-191. „Benedictio thalami, thori et lecti cum exorcismo" (hosszabb ordó). 7 A näszägy megäldäsähoz vö. Franz 1909, II. 177-183. Az itt közölt benedikció 11. sz4zadi előképe: Franz 1909, II. 181; Ottosen 1970, 75—76. További középkori adatok: Freisen 1898a, 67-68; Freisen 1898b, 22; Freisen 1904, 48-53; Franz 1912, 23; LS 1523, 234. „Benedictio thalami vel camerae”; ARG 1590, 283. Ugyanebben a formäban került be a Missale Romanum és a Rituale Romanum elsö kiadäsäba is. - MR 1570, f. 48; ROM 1614, 146. 5 Zalán 1927, 47. 217