Seite 138 [138]
ló rítust tartalmazza. Ugyanitt — fenyegető szükség esetén — egy még rövidebb for¬
mula is rendelkezésre állt (c).
A vízkereszt vigíliáján megszentelt víz rendkívüli fontossága a keleti egyház¬
ban a korai középkortól kezdve napjainkig él. A vízszentelés kiemelkedő szerepe
a görög katolikus vallásgyakorlatba is átöröklődött. Helyenként (pl. Itália déli ré¬
szén, Magyarországon stb.) korai adatok maradtak fenn a nyugati egyház fennha¬
tósága alatt folytatott ilyen jellegű liturgikus gyakorlatról, amely a késő középkor
ban többfelé szétsugárzott. A 15. század végéről az egyházi szentelmény mágikus
felhasználásának módozatairól is vannak adatok. A szertartás — népszerűsége kö¬
vetkeztében -— túlélte a tridenti zsinat egységesítő törekvéseit, helyenként hivata¬
los rituálék, máshol csak szerzetesi használatra szánt , félhivatalos? szerkönyvek
lapjain őrződve meg. A szertartás jelentős átalakítására 1890-ben került sor."
Az epifánia ünnepén tartott vízszentelés a magyarországi keresztény liturgia
legrégibb rétegéből eredeztethető. A Zágrábban őrzött, ám győri illetőségű Hart
vik-agenda rr. század végi, sokat emlegetett leírása, amely a vízkereszti vízszente¬
lés görögök módja szerinti szertartását (f. 21” „In vigilia epiphanie benedicatur
aqua ut mos est grecorum”) tartalmazza, együttal a bizänci liturgia korai befolyä¬
sának ékes bizonyítéka is. A keleti és a nyugati kereszténység határán kibonta¬
kozó magyarországi liturgia egyik jellegzetessége, hogy a vízkereszti vízszentelés
szokása mintegy ezer esztendőn keresztül fennmaradt. Az ünnep legnépszerűbb
magyar megnevezése, amely a késő középkortól kezdve nyelvemlékeinkben is
adatolható, szintén a vízszentelés központi jelentőségére utal. ( Vízkereszt szavunk
egyébként a görög hagiasmos vízszentelés magyar fordítása, amely feltehetően
ószláv közvetítéssel jutott el nyelvünkbe.) A szertartás fennmaradt középkori és
kora újkori emlékei a liturgikus szövegek változatlanságát mutatják, mely a 19.
század végi római központi rendelkezés érvénybelépéséig fenn is maradt. A szen¬
teltvíz mindennapi mágikus-gyógyító felhasználásáról az újkori néprajzi adatok
sokasága beszéltethető."?
Nehezen dönthető el, hogy a vízszentelés töretlen (hazai) római katolikus nép¬
szerűsége milyen mértékben hozható összefüggésbe a keleti kereszténység esetle¬
ges befolyásával. Mindenesetre egyes — jelenkori néprajzi gyűjtésekből származó
— adatok arra engednek következtetni, hogy a népi igényeket kiszolgálni óhajtó
papi tevékenységre korábban is hatással lehettek a , rivális" egyházi gyakorlat bi¬
zonyos népszerű elemei, miként ez a mai gyimesi katolikusok látványos ortodox
vízkereszti szertartásokon történő részvételében, illetve az erre adott római kato¬
likus papi válaszokban is tükröződik." Történeti szempontból nagyon erőteljes a
A nagyszombati keresztvízszentelés részletes leírását adja: Artner 1923, 179-185.
" " Radó 1961, II. 1135; Probst 1857, 232-233; Artner 1923, 70-72.
" Bälint 1973, 151-157.
5 Pócs 2005.
137