Seite 106 [106]
Ugyanitt Ágota tiszteletére vizet is szenteltek szintén tűzelhárító funkcióval." Az,
hogy az áldás nyoma a középkori eredetű benedikciók gyűjtőhelyének és ezáltal
csupán , félhivatalos" szertartáskönyvnek számító ferences rituáléban is megjelent,
nem annyira meglepő, mint a hivatalos rituálénak számító olmützi szerkönyvben
való előfordulás. Ugyanilyen váratlan, hogy a rítus több 18—rg. századi lengyel és
litván szerkönyvben is szerepel. A vilniusi és krakkói rituálék az Ágota napi ke¬
nyér megáldása mellett egyaránt tartalmazzák a vízszentelés motívumát is."
Különféle szórványos adatok alapján sejthető, hogy a 17. századi Magyarorszá¬
gon - főként a missziós munkát végző szerzetesrendek kezén — több , félhivatalos"
szertartáskönyv volt használatban. Több mint valószínű, hogy az említett cseh
ferences szertartáskönyv, Bernardus Sannig gyűjteménye is eljutott hozzánk. Egy
másik ilyen népszerű gyűjteményt jelentett az Einsiedelnben kiadott Manuale
benedictionum. . . című szertartáskönyv, amely bizonyítottan elterjedt a hazai szer¬
zetespapság mindennapi használatában. A népszerű kötet Ordo benedicendi panes
in festo S. Agathae contra ignis periculum címmel közli az általunk vizsgált szertar¬
tás lefolytatását." Mindezek a szertartásleírások bizonyára mintául szolgáltak
azon 18. századi, hazai kiadású gyűjtemények készítői számára, amelyek már kife¬
jezetten magyarországi használatra készültek. Ezek között az Arca Domini és a
Fasciculus triplex jelentősége emelkedik ki témánk szempontjából.
Az Arca Domini című imakönyv jó néhány kiadást megért a 18—19. század
folyamán. Az azonos címen megjelent gyűjtemények tartalmi és formai szem¬
pontból lényegesen különböznek egymástól, némelyik kiadás több, némelyik
jóval kevesebb áldás szövegét tartalmazza. Számunkra jelen esetben nem e kiadá¬
sok összehasonlító elemzése, hanem mindössze az a lényeges, hogy az 1774-ben
Pozsonyban megjelent változat magába foglalja az Ágota ünnepén történő kenyér
és víz megáldásának előzőekben emlegetett formuláját. " Ugyanez a rítus — a be¬
nedikciók túlnyomó többségével együtt — az 1843. évi kiadásból már hiányzik."
A szertartás egy zsoltárból, egy könyörgésből és egy rövid áldásból állt. Ugyanez
a rövidebb forma szerepel a Manuale benedictionum gyűjteményében.
A szertartás lefolytatásának részletesebb bemutatásánál a jezsuita ihletésű
Fasciculus triblex leírását követjük, amelyik az általunk ismert leghosszabb és leg¬
teljesebb szöveget tartalmazza. Az 1739-ben Nagyszombatban megjelent bene¬
dikció- és exorcizmusgyűjtemény vonatkozó szertartásleírása a Benedictio banis
contra pericula ignium in festo S. Agathae cím alatt található. A kötet összeállítója
bevezetésképp rövid magyarázatot fűzött az áldáshoz. Eszerint szerfölött kegyes és
*4 ER A 1685, 103.
* POL 1701, 87-89; 1884, 443.
*° MB 1685, 92-93.
*T AD 1774, 189-190.
328 AD 1843.
105