Seite 8 [8]
Előszó
Ez a könyv a kora újkori egyházi szentelmények szöveges aspektusaival foglalko¬
zik. A beláthatatlan művelődéstörténeti távlatokkal rendelkező témakört jelen
kötet elsősorban a történeti folklorisztika szempontjai és kérdésfeltevései alapján
igyekszik megközelíteni. Utóbbi körülmény természetesen korántsem jelenti az
említett tudományterület kizárólagos jellegét akár a források feltárásának, akár
azok elemzésének folyamatában. A témakör komplexitása önmagában interdisz¬
ciplináris vizsgálatot tesz szükségessé, amely magában rejti többek között az egy¬
ház- és liturgiatörténet, a laikus vallásosság történetére fókuszáló vallási néprajz,
a történeti néphit és szokáskutatás, valamint (főként a , mágia" összetett kérdés¬
körének kapcsán) a mentalitástörténet és történeti antropológia szempontrend¬
szerét. Szándékaink szerint ezek a megközelítések a bevezető tanulmányban és a
szövegközlések magyarázó jegyzeteiben egyaránt tükröződnek.
Jelen sorok szerzője immár több mint egy évtizede foglalkozik az egyházi ál
das- és étokgyakorlat 16-18. sz4zadi magyarorszägi és közép-európai vonatkozásai¬
val. Ezen belül a nálunk meglehetősen szegényes tárgyi kifejeződések helyett min¬
denekelőtt a rítusok szövegei, valamint azok hagyományozódása, használata, struk¬
túrája és formai-tartalmi jellegzetességei állnak a vizsgálat középpontjában. A szóban
forgó rítusok szöveges elemei közül a pozitív előjelű áldás (benedikció) és a nega¬
tív irányultságú átok (exorcizmus) emelkedik ki jelentőségében. Előbbi gyakran
az ilyen jellegű szertartásrendek (ordók) összefoglaló elnevezéseként szerepel az egy¬
házi és szakirodalmi szóhasználatban, míg az exorcizmus kifejezést inkább a dé¬
moni megszállottság gyógyítására alkalmazott ördögűzés (az úgynevezett , nagy"
vagy , ünnepélyes exorcizmus") megjelölésére használják. Így adódik elő az a hely¬
zet, hogy a , kis" vagy , egyszerű exorcizmusimádságok" időnként a benedikció
néven megjelölt rítusok alkotóelemeiként jelennek meg a forrásokban. Főként ez
a körülmény indokolta, hogy könyvünk címében mindkét fogalmat — egyen¬
rangú módon - szerepeltetjük annak ellenére, hogy a nagy ördögűzés csupán
egy, jobbára a liturgikus szövegek bemutatására szorítkozó részfejezetben kapott
helyet.
A vizsgálat időhatárainak megválasztását a bevezető tanulmányban kifejtett
megfontolások indokolják. Egyértelmű azonban, hogy a változások időszakának
tekinthető kora újkori évszázadok folyamatainak megértéséhez szükség van a kö¬
zépkori gyakorlat vázlatos bemutatására is. Főként a történeti folklorisztikai meg¬