RIGÓ ÁDRIEN a depresszió , forrása" ezekben az állapotokban, vagy tágabban; mi a lehetséges kapcsolat a hangulati zavar és a szomatikus betegség között. A szakirodalomban felmerült egyik koncepció szerint a krónikus betegséggel járó stressz, megterhelés, kimerülés fontos aspektus lehet a depresszív hangulatra való fogékonyság emelésében, amely nyilván a személyiség érettségének, a megküzdési és alkalmazkodási képességeknek, a szociális hálónak a függvénye is. Olyan elképzelések, modellek is születtek, amelyek a betegséggel járó szomatikus, fiziológiai és központi idegrendszeri mechanizmusokat , teszik felelőssé" a depresszióra való megemelkedett fogékonyságért, de számos betegség esetében megerősítik a kutatások a , az ellentétes irányú" kapcsolatot is, miszerint a krónikus negatív hangulat (még ha nem is éri el a depresszió diagnózisának szintjét) oki szerepet játszhat a betegségek kialakulásában. A követhetőség miatt külön választjuk a felmerült lehetőségeket, de már itt szeretnénk hangsúlyozni, hogy ezek a tényezők, jelenségek, mechanizmusok valójában sohasem választhatók szét élesen, s az egyes kórképekben, és egyes személyek esetében ezek interakciója valószínűsíthető, természetesen eltérő súllyal, dominanciával. 2.1. Gyakoribb-e a depresszív hangulat vagy depresszió a krónikus szomatikus betegségekben? Számos korábbi és kurrens tanulmány utal arra, hogy a legtöbb krónikus betegségben gyakoribb a depresszív hangulat előfordulása, mint az egészséges- vagy átlagpopulációban. Ilyen, megemelkedett depresszív hangulattal jellemezhető betegségek a klasszikus értelemben ,pszichoszomatikusnak" nyilvánított diabétesz (Dantzer, Swendsen, Maurice-Tison és Salamon, 2003; Nichols és Brown, 2003; Musselmann, Betan, Larsen, és Phillips, 2003), az asztma/allergiák (Stauder, Szedmák, Lőke, és Kopp, 1998), a gyulladásos bélbetegségek (Szigethy és mtsai., 2007), a szív- és érrendszeri betegségek (Berkes, 2011), de a felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy számos más krónikus szomatikus kórképben, például daganatos megbetegedésekben (Spiegel és GieseDavid, 2003), koronáriabetegségben (Berkes, 2011, Parissis és mtsai., 2006), autoimmun betegségekben (Rigó, 2003), krónikus vesebetegségben (Kimmel, 2002), tuberkulózisban és krónikus obstruktív tüdőbetegségben (Aydin és Ulusahin, 2001) is megemelkedett a hangulati problémák gyakorisága. Az utóbbi pár évtized kutatásai pedig kifejezetten hangsúlyozzák a ,megmagyarázhatatlannak" vélt funkcionális, vagy szomatizációs betegségekben a negatív affektivitás, ezen belül a depresszív hangulat kiemelkedő szerepét, fontosságát (Simon és VonKorff, 1991). ¢ 672 «